Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

dalom ingatlanai megváltás alá korültek és gazdasági felszere lései, így a megvett gyékények is, földmívesszövetkezet tulajdonába korültek. Kúria a földmívesszövetkezet elleni keresetet olutasítja, inert a megváltás alá kerülő ingatlanok tulajdonosa és az igényjogosultak közötti viszony t nem lehet a jogelőd és jogit főd között fennálló viszonynak tekinteni, de az alaptalan gazdagodás esete sem forog fenn, mert jogszabály rendeli, hogy a felosztásra korülő ingatlanok és ingók tulajdonának tehermentesen kell a juttatottak, ez esetben az alperes, részére átszállaniok, de egyébként is, azokért megváltási ár fizetendő. (0. P. IV. 1507/1946.) 3. JOGÜGYLETEK ALAKJA. A gyakorlat csak kivételképen, a. kiskorú érdekében, tekint cl a közjegyzői, illetve hitelesített magéinokirattól, mint alakszerűségtől, örökbefogadási szerződésnél és ha a kiskorúra vonatkozó örökbefogadási szerződés közjegyzői okiratban létesült, a gyámhatósági meghallgatás elmaradásának anyagi jogi szempontból jelentősége nincs. (1/77.) (L. ínég: Ingatlan jogiigylet érvényessége.) 4. TILTOTT JOGÜGYLET ES JOGHATÁSAI. Az 1944. júniusában kölcsönadott összegnek aranyban való visszaszolgédtatására vonatkozó kikötés a kölcsönadás időpontjában fennállott rendelkezések alapján akkor tilos volt és e tilalom folytán ez az ügyleti kikötés ma is (1946. okt. 8.) ér fénytelennek minősül. A kölcsönügyletnek ilymódon való megkötésével a felek törvényes tilalmat kétoldalúau szegtek meg, ilyen esetben pedig az anyagi jog szabályai a felet a nyújtott szolgáltatások visszatérítésének a kötelezettsége alól általában mentesítik és ez alól kivételt csak akkor engednek, ha a szolgáltatás vissza nem adása különösen méltánytalan ered ményre vezetne. Ilyenkor a bíróság erkölcsi szempontból megadhatja a jogsegélyt az előbbi állapot helyreállításához. Ilyen esetről van szó akkor, amikor a kölcsönvevő a kölcsönösszeg felhasználásával tudott a zsidóüldözések idején menekülni és a kölcsönadó nyilván emberbaráti célzattal a kölcsön nyújtásával az akkori viszonyok között a szokásosnál nagyobb kockázatot vállalt. (1/187)