Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

170 Ft értéke, amely nem változott a ellenszolgáltatás megállapítása folytán és ezért a felülvizsgálat megengedett. (11/559) A fellebbezési bíróságnak 1946. május 2.-án kihirdetett ítélete 4.333.— P kereseti követelésrészt utasított el. Az ekkor hatályban volt rendelet értelmében a felülvizsgálati érték 100 millió pengő volt. Kúria a felülvizsgálatot visszautasítja, mert nincs jelentősége annak, hogy abban felperes a fellebbezési bíróság által megítélt összegnek a pénz értékcsökkenése folytán átértékelten való megítélését kérte, mert ez csak akkor lett volna figyelembevehető a felülvizsgálat megengedhetősége ~ szempontjából, ha már a fellebbezési eljárás során terjesztetett volna elő. (11/43) A pénz romlása következtében állott elő az a helyzet, hogy az ítélőtábla ítéletének kihirdetésekor a felperesre irányadó felülvizsgálati érték a vonatkozó értékhatárnak alulmaradt, miért is az ítélőtábla a felülvizsgálatot visszautasította, az ez ellen benyújtott felfolyamodásnak azonban a Kúria helyt ad, mert a felülvizsgálati érték megállapításánál is figyelembeve­endő a Pp. 5. §-ának azon rendelkezése, hogy a felek által elő­adott érték csak annyiban irányadó, amennyiben az a köztudo­mással, vagy a bíróság hivatalos tudomásával-nem ellenkezik, vagy különben valószínűtlennek nem mutatkozik. (1/146) 527. §. 3. pont. Az a felülvizsgálati támadás, hogy a bíróság a felet a per­rendi szabályok megsértésével eskette meg a vallomására: annak tüzetes kifejtése nélkül, hogy a megesketés miért sérti a perrendi szabályokat, nem felel meg a Pp. 527. §. 3. pontja szerint megkívánt támadásnak és ezért az érdemi elbírálásra nem alkalmas. (1/106) 533. §. A felperes olyan kérelmet, hogy abban az esetben, ha az alperes által kiadandó ingóság már nem volna meg, vagy azt nem akarná kiadni, ahelyett annak készpénzbeli egyenértékét térítse meg, a per eddigi folyamán nem terjesztett elő: a felül­vizsgálati eljárásban pedig a kereseti kérelemnek ilyen kiegé­szítése már nem lehetséges. (1/53) A fellebbezési eljárás során kifejezetten támogató bontó­okként érvényesített tény a felülvizsgálati eljárásban bontó ­okként érvényesíthető, mert e változtatás az érvényesített ténynek csak más jogi minősítését jelenti. (C. P. III. 437/1946.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom