Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

163 felül vizsgálatában 13.333.32 forint megfizetésére kérte alperest kötelezni. A Kúria nem lát keresetváltoztatást fennforogni, mert felperes búzamennyiségnek hatóságilag megállapított árát helyezte keresetbe, a felülvizsgálati kérelemben érvényesített jog tehát azonos a keresetileg érvényesített joggal. (11/684) A felperes a lényegesen megváltozott körülmények folytán keresetileg kérte, hogy az előző perben hozott jogerős ítélet szerinti gyermektartásdíj felemeltessék. Az alsóbíróságok az ügy érdemével nem foglalkoztak, kimondván, hogy a kereset iárgyában mindaddig határozni nem lehet, amíg az előző per iratainak — amelyek elvesztek — újraszerkesztésével, akár esetleg új kereset folytán hozandó ítélettel az alperes tartási kötelezettsége megállapítást nem nyer. Kúria kimondja, hogy a gyermek érdekének védelme mindenkor fokozott figyelmet követel a bírótól és az alakszerűségnek merev alkalmazása a népi jogszolgáltatással nem egyeztethető össze. Hivatalból kell tehát intézkedni az előző per iratainak felkutatása, ennek eredménytelensége esetén a felek útján való helyreállítása iránt és ha mindezek eredményre nem is vezetnének, a Fellebbezési Bíróság nem zárkózhatik el a per érdemi tárgyalása elől, mert a kereseti kérelemben, mint többen benne van a kevesebb, a tartásdíjban való marasztalás. (11/651) 188. §. 5. pont. A felperes kárának megtérítése iránt a fellebbezési eljárásban másodlagos kereseti kérelmet terjesztett elő arra az esetre, ha a bíróság az alperest a gazdasági lehetetlenülés megállapítása folytán teljesítésre nem kötelezné, ezt azonban a fellebbezési bíróság, mint új keresetet a Pp. 494. §-ának (2) bekezdése alapján, visszautasította. Ez a döntés azonban nem helytálló, mert ha gazdasági lehetetlenülés bekövetkezett, a bíróság hivatalból rendezi a felek jogviszonyát és pedig akkor is, ha az egyik felet — esetleg a kár méltányos megosztásával — az elállásra feljogosítja. Utóbbi esetben a kereseti követelés a per •során alakul át hivatalból is megbírálandó kárköveteléssé. A másodlagos kereseti kérelem tehát a Pp. 188. §. 5. pontja folytán még keresetváltoztatásnak sem tekinthető és nem minősül az áj keresetnek sem. (11/647) 188. §. 6. pont. A Pp. 188. §-ánák 6. pontja értelmében felperesnek a fellebbezési eljárás során a megállapításról marasztalásra áttérnie nem lehetett, mert- az a változás, amely az áttérést megenge-