Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

I. ÁLTALÁNOS RÉ S Z. 1. KÚTFŐK. A bíróságnak joga van ugyan a rendeletek törvényességi felett határozni (1869 : IV. t.e. 19. §.), de nem szabad azok sziik ségszerűségét vagy célszerűségét bírálat alá venni. (C. P. III. 654/1946.) Kúria a házasságon kívüli gyermek, tartása iránti perhon a fesléttség megállapításánál már az 1946 : XXIX. tc. életbelépése előtt figyelembe vette é törvénynek az addigi gyákorlatfál eltéri, rendelkezését, mert az fejezi ki a kétségen felül bekövetkező jogi fejlődést e téren. (11/150.) Jogszabá/i/ híján sem zárkózhatik el a bíróság az elől, hogy az átértékelésnek az 1928: XII. f. c-ben lefektetett általános alapelveit megfelelően ne alkahnazza. Minthogy a kereseti követelés részint árutartozásra vállalt kezességből, részint szándékosan elkövetett tiltott cselekményből származik és ilyen követelés átértékelését az 1928 : XII. t.e. megengedte: az olőrebncsájtott elvi szempontokra való tekintettel a Kúria is átértékelést rendel. (11/378) Azt a kérdést, hogy a pengő elértéktelenedéséből eredő bál rányt lehet-e a Magyar Allamvasutakra hárítani, nem lehet a pengő-tartozások adósaira általában fennálló szabályok szerint elbírálni, hanem figyelembe kell venni azokat a különleges szempontokat, amelyekre való tekintettel az első világháború után az 1928: XII. te. 10. §-a a MÁV-ot fuvarozási ügyletek alapján terhelő pénztartozásokat az átértékelésből kizárta, mert a törvénynek akkori Indokai a második világháború utáni gaz dasági helyzetben fokozott mértékben állanak fenn. (11/352.) Azt a kérdést, hogy a MÁV elleni, építkezésből kifolyólag felmerült követelés tekintetében a pengő elértéktelenedéséből eredő hát rányt lehet-e jogszerűen a Magyar Allamvasutakra hárítani, nem