Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

142 Az alperes cégjegyzéséhez két igazgatósági tag aláírása szükséges, tehát, ha a jogügyletet szóbeli úton létesítik, ugyan­csak két igazgatósági tagnak kell eljárnia, mely esetben is együttesség, együttes nyilatkozat szükséges. (11/501) . A kereseti ingókra nézve az alperessel szerződést kötő személy a szerződés létesítéseken- már nem volt a felperesi kft. ügyvezetője, mégis alaptalan a felperesnek az a jogi állás­pontja, hogy a szerződés a felperesi céget nem köti, mert a per­beli ügylettel egyidejűleg ugyanezen személy közben jöttével a peres felek között egyéb ingóságokra is jött létre adásvételi ügylet, amelyből eredő, az alperest, mint vevőt terhelő vételár­részleteket a felperesi kft. részére ugyanezen személy vette fel, azokat a cég elkönyvelte és nyugtázta, majd pedig a cég fel­számolása után a további részletfizetéseket a cég felszámolója ugyancsak elfogadta és nyugtázta, amely tények pedig nyilván­valóan arra engednek következtetni, hogy a felperesi kft. az ezen személy által ügyvezetői minőségének megszűnése után kötött ügyleteket hatályosnak elfogadta. (1/225) b.) Társasági szerződés. Az állandó bírói gyakorlat szerint, a társasági szerződést, ha annak időtartaniát nem határozták meg, bármelyik tag meg­szüntetheti fel mondással és a felmondás jogát jogügylettel sem lehet kizárni, vagy célját meghiúsító módon korlátozni és az ellenkező megállapodásnak hatálya nincs. (11/13) Azon kikötéssel kapcsolatban, miszerint az eladott ingatlan és keserűvíz-üzem ellenében az eladó élete fogytáig, a vevő jogutódjaira is kötelező hatállyal, az üzem bruttó forgalmának 10%-át biztosítja vevő eladónak haszonrészesedésként, de ez havi 100.— P-nél kevesebb nem lehet: Kúria nem haszonrésze­sedés, hanem járadék kikötését állapítja meg, mert az eladó követelését csupán összegszerűség szempontjából befolyásolja az üzem hozadéka, de nem függ attól, hogy az nyereséges lesz-e és a fizetést vevő a haszonra tekintet nélkül ígérte. (11/528) A társasági szerződés hatálytalanságának és a szerződés fel mondása érvényességének megállapítása iránt a Pp. 130. §-a alapján indított perben a Kúria kimondja, hogy a társasági szerződés hatályosságának kérdésében — amely szerződésnek ugyanis természetéhez tartozik, bogy vele kapcsolatban állan­dóan merülnek fel azzal összefüggő kérdések, hogy valamelyik fel a társaság tagja-e vagy sem, és így fennállásának kérdésé­ben a társaság tagjai kétségben nem hagyhatók — a megálla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom