Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

gazdasági viszonyok változása folytán nagyobb keresetre tehe tett volna szert, a kártérítés alapjául ez a nagyobb keresőt szolgál. (11/407) Baleseti kártérítés iránti perben a szakértői vélemény szerint esak a baleset megtörténte után öt esztendővel lesz elbírálható, hogy a felperesnél a baleset következményeként fennmaradt-e még, és milyen mérvű tartós munkaképességcsök ken és. Ezért Kúria a baleseti járadékot csak 5 esztendőre állapítja meg, mert sérült csak arra az időtartamra igényelheti ezt, amely tekintetében megállapítható, hogy keresőképessége egészben, vagy részben megszűnt. (C. P. I. 477/1945.) h.) Baleseti járadékba beszámítás. Á 718. és 801. E. H. alapján kialakult bírói gyakorlat szerint csupán az élet fenntartásihoz nélkülözhetetlenül szükséges baleseti járadék, vagy tartás egyenértékét magában foglaló készpénzköveteléssel szemben nincs helye beszámításnak. (C. P. VII. 324/1945.) i.) Egyes esetek. Felperes aközben szenvedett balesetet, mikor az egészen lassú mozgásban lévő villamoskocsi hátsó perronjáról többedmagával leszállt, míg a kalauz a kocsi belsejében a jegyeket kezelte. A Kúria megállapítja a BSZKRt kártérítési kötelezettségét, a felperesi kár 30%-a erejéig, mert a kalauznak kötelessége lett volna a jegykezelést megszakítani és az utasokat a belves magatartásra figyelmeztetni. (1/102) A kalauz a tévesen rossz villamosra felszállt felperes kérdésére azt mondotta, hogy szálljon le a villamosról, mert az nem megy a kérdezet irányba. Minthogy a kalauz a mozgó villamosról való leszállást nemcsak megengedte, hanem felperest arra fel is szólította, maga adott a tilos és veszélyes cselekmény elkövetésére indítóokot, viszont a felperes hibáját csökkenti hogy a kalauz felszólításának hatására szállott le, Kúria az al peresi villa mos vállalatot 70%-os kártérítésre kötelezte. (C. P. I. .3946/1944.) Felperes a villamoskocsi csöngetését figyelembe nem véve, a villamos közvetlen közelébe, attól egy méterre lépett a sínekre és az úttesten nem derékszögben, hanem ferdén kelt át. Ezt a hibát azonban a Kúria nem tekintette kizárólagosnak, mert a kocsi vezetője észlelte, hogy a csengetés nem kelti fel a felperes figyelmét és mégsem állította meg a koesit, amit megtehetett