Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

118 a II. r. alperesnek (feladónak) a gyárhoz (a címzetthez) intézeti oly tartalmú levelét, hogy az áru a felperes tulajdona: II. r. alperes a III. r. alperes utasítására kiállította a gyárhoz intézett vonatkozó levelet. Okszerű az a következtetés, hogy a felperesnek okozott kár és az alperesek cselekménye (a szóbanlévő levél megírása, illetőleg megíratása) között meg van az okozati összefüggés, és alperesek vétkessége is megállapítható, mert a hamisított fuvarlevél, méretjegyzék és számla a 11. és III. r. alpere sek kezén megfordultak, módjukban volt azokat gondosan megvizsgálni — közömbös lévén, hogy tudhatták-e, hogy a levél a felperesi előleg folyósításának egyik előfeltétele — és minthogy II. r. alperes szállítmányozó, III. r. alperes pedig gyarmatárunagykereskedő, akik foglalkozásuknál fogva a fuvarlevélen alkalmazni szokott bélyegzők minőségét és helyéi nyilván ismerték: gondatlanságuk megállapítható, mert a fuvarlevélen hiányzott a vasúti állomás ovális alakú nagy keletbélyegzése és e bélyegzés helyén a raktár kis kerek bélyegzése állott, amivel szemben az utóbbi bélyegzés a fuvarlevél megfelelő helyén hiányzott és az alperesek nem indulhattak ki abból, hogy a bank sem vette észre a hamisítást. (C. P. IV. 1721/1946.) Az alperes utóbb zárolt bőröket adott el felperesnek és noha a magánjogi megállapodásokat a hatóság a lehetőség szerint figyelembe vette, az alperes mégsem tette meg a lépéseket a felszabadítás iránt. A Kúria a kártérítési követelés jogalapját megállapítja. (1/138) Minthogy alperes a felperest az Országos Mezőgazdasági Biztosítóintézetnél biztosításra bejelentette, az 527. és .985. E.H.ok értelmében kártérítéssel csak akkor tartoznék, ha a baleset körül gondatlanság terhelné, vagy ha a baleset megbízottjának a 84. TllH.-ban meghatározott, az ő terhére eső gondatlanságával állana okozati összefüggésben. Minthogy azonban a kiskorú felperes ismerte a rajta sérüléseket okozott ló rugós természetét és saját beismerése szerint is tudott lovat hajtani, nem lehet gondatlanságot megállapítani azért, hogy az alperes üzemvezetője a kiskorú felperest a rúgós lóval dolgoztatta, anélkül, hogy a ló veszélyes természetére figyelmeztette és előzetesen különös kioktatásban részesítette volna. (C. P, I. 466/1946.) Szolgálati szabályzat alapján szolgálatképtelenség okából jogellenesen történt felmondás esetén kártérítést a jövőre nézve nem, hanem csak az elmúlt időre lehet megítélni, mert alperes a felperest visszaveheti még szolgálatába, vagy felperesnek sikerülhet a kártérítésben mutatkozó különbözetnél nagyol)!)