Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

115i.) Joggal való visszaélés. Üzlethelyiséget háztulajdonos bérnemfizetés okából bérlőnek toloncházba való letartóztatása idején mondotta fel, a perben a bíróság mulasztási ítéletet hozott, A felmondási perben szenvedett jogsérelem folytán megindított kártérítési perben a Kúria feloldó ítéletében tisztázandónak tartja, a lakfelmondási joggal való visszaélés kérdésének tárgyában, hogy a bérleti szerződés milyen időtartamon állott fenn, mennyi volt a bér, hogy bérlő azelőtt eleget tett-e bérfizetési kötelezettségének, hogy való-e, miszerint a bérlőnek a toloncházban nem állott módjában a perben védekezni, hogy bérbeadó tudott-e vagy kellő gondosság mellett tudhatott-e arról, hogy bérlő ilyen kényszerhelyzetben van, valamint, hogy bérbeadó az új bérleti szerződést különös vagyoni előnyök felhasználása mellett kötötte-e meg. (11/29) 1939-ben az akkori pénzügyminiszter abból a célból, hogy az E. lapkiadó rt, részvényei a kormány kezére kerüljenek adóvizsgálatot folytatott az rt. ellen és biztosítási végrehajtással és a bankoknak hitelnyújtástól eltiltásával lehetetlenné tette az rt. üzletének továbbvitelét, amikor is ezen kényszer hatása alatt az rt. részvényeit eladta I. r. alperesnek, aki a II. r. alperes kincstár érdekében járt el. Mihelyt a vonatkozó — a perben megtámadott — szerződés létrejött, a kincstár részéről az E. lapkiadó rt. ellen folytatott eljárás meg ]ett szüntetve. Kúria kimondja, hogy nincs az államnak joga ahhoz, hogy az adó behajtásáJioz való jogának érvényesítését valamely egyéb célja megvalósításának eszközéül használja fel. Ha ezt mégis megteszi eljárása a joggal való visszaélés tekintete alá esik. (11/628) Az alperes zsidó haszonbérlőjének a haszonbérleti szerződést a volt „zsidótörvények" alapján mondotta fel és gyakorolta vele szemben a gazdasági felszerelés megváltása iránti jogát is. A 200/1945. M. E. sz. r. a volt „zsidótörvényeket" hatályon kívül helyezte ugyan, azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint az azok életbenléte alatt létrejött jogügyletek semmisek. Megerősíti ennek az álláspontnak a helyességét, a jogfosztó rendelkezések folytán elvesztett gazdasági felszerelések ellenértékének követelésére vonatkozólag megjelent 6400/ 1947. M. E. sz. r. Ezért az alperes terhére abból az okból, hogy a volt jog fosztó rendelkezések értelmében jogával élt, kártérítési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a jogügyleteknek megtámadására alkalmas magánjogi jogsértő magatartás a terhére megállapítható, vagyis ha jogával visszaélt. (11/520)