Őze Imre (szerk.): Magyar jog magánjogi, hiteljogi és eljárásjogi döntvénytára. Felszabadulástól - 1947. XII. 31-ig (Budapest, 1948)

105 előforduló, rövid ideig tartó akadályoztatásból keletkező nehézségek ugyanis, különösen hosszabb időre kötött bérleteknél, csupán oly kisebb gazdasági hátránynak minősülnek, amelyet a hasznobérlőnek magának kell elviselnie és nem szolgálhat jogszerű alapul arra, hogy a szerződés egyoldalúim felbontassák. (1/191) Alperestől a gazdasági év közben földreform céljára a felperestől haszonbérelt ingatlant igénybe vették, mielőtt még az ingatlan hasznait beszedte volna. A bíróság a haszonbér iránti keresetet elutasítja, mert ha a haszonbérlő birtokából az ingatlant önhibáján kívül elvonják, mielőtt még annak hasznát szedhette volna, liaszonbér fizetésre nem kötelezhető (Debreceni T.) (11/679) A kereset szerint felperes haszonbérlő az alperes tulajdonát tevő 588 kat. hold ingatlanát 1928. nov. 2.-tól kezdődően 15 évig haszonbérben bírta, az 1941/1942. gazdasági évben 206 kat. hold teljes egészében Hz alá került, ennek folytán azon a területen a vetés teljesen tönkrement, a vetésterület többi része ugyancsak súlyos kárt szenvedett, úgy, hogy ez évben felperes 54.000 P-t a bérletre ráfizetett. A haszonbérleti szerződés szerint felperes haszonbérmérséklésre semmi címen, így elemi kár címén sem tarthat igényt. Kúria a tényállás tisztázását rendeli el, mert a felek szerződési akaratának vizsgálatánál abból kell kiindulni, hogy a felek elemi csapás alatt általában csak olyan természetű eseményre (pl. árvíz, belvíz, szárazság, rovarpusztítás, fagykár, stb.) gondoltak, amelyek emberi előrelátás mellett a bérleti idő folyamán elő szoktak fordulni, olyan elemi csapás tekintetében azonban, amely ezt a rendes kockázatot messze tálhaladja, az élet rendes felfogása mellett nem tehető fel, hogy a haszonbérlő ilyen kockázatot is magára vállalni kívánt. Az olyan károsodásra ugyanis, mely a haszonbérelt birtok tekintélyes részének teljes használhatatlanságát eredményezi, nem állhat az a szabály, hogy a károsodás a más évek kedvező eredményével kiegyenlítettnek tekinthető. A haszonbérleszállítás mértéke a kár nagyságától és egyéb körülményektől függ, annak megállapítása végett tehát a per összes körülményei a kölcsönös méltányosság szerint mérlegelendők. A bírói gyakorlat pedig a mezőgazdasági ingatlant ért nagyobb elemi csapás címén haszonbérmérséklést olyan esetben, mikor azt a szerződés kizárta, nem csak rövidebb, de hosszabb tartamú haszonbérnél is enged akkor, ha az elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény következtében a haszonbérlet tekintélyes része teljesen és pedig nem, időlegesen hasznavehetetlenné vált. A haszonbérlő azon-