Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 9 az a körülmény pedig, hogy az alperes 1902 márcziusban elmebeteg lett és hogy már a házasság kötése előtt is elmezavarban szenvedett, még ha felperes ez utóbbit bizonyította volna is, az 55. §. szerinti megtámadás alapjául, az alperesnek a megtévesztésre irányuló tevékenysége vagy tudomása nélkül, nem szolgálhat: felperest keresetével elutasítani, illetve a másodbiróság ítéletét ezekből az okokból helybenhagyni kellett. 6. Amikor a felek közötti bérleti szerződés fel nem bontatott és a bérlő csak az építés tartamára egyezett bele abba, hogy a bérbeadó egy másik házában kapjon lakást; jogilag kétségtelen az, hogy a bérlőnek esetleg kártérítési igénye lehet abból a tényállásból kifolyóan, hogy az építés befejezése után a bérbeadó házába megfelelő helyiséségek hiánya miatt a szerződés hátralévő tartamára be nem költözhetett, és a bérleti szerződést az alperes hibájából nem folytathatta. (Curia 1906 márczius 7. I. G. 548/905. sz. a. A kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési bíróság ítélete feloldatik. Indokok: A felebbezési bíróság azt a tényállást állapította meg, hogy az építkezés megkezdése előtt felperes és az alperes közt megegyezés jött létre arra nézve, hogy felperes a bérelt helyiségből az építkezés folyamán kiköltözködik, s hogy akkor arról volt szó, hogy alperes lakást egy másik házban ad felperesnek, istállóról és kocsiszínről pedig maga a felperes gondoskodik. Továbbá tényállásként megállapittatott, hogy a peres felek között kötött bérleti szerződés, amely 1905 szeptember 30-ig tartó időre szól, felbontva egyik peres fél által sem lett és hogy a felperes által bérben tartott és lebontott lakás, istálló és kocsiszín helyett alperes újonnan épült házában a felperes részére sem megfelelő lakás, sem istálló avagy szénatartóhelyiség építve nincs. Ilyen tényállás mellett, amikor a peresfelek közötti bérleti