Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)
Tartalommutató. XVII 35. Megállapítja a sérüli utas gondatlanságát, ha a nyilt pályán megállott vonatból a vonatvezető engedélye nélkül egyáltalában vagy pedig oly időben száll ki, amikor az már meg is indult. ... _. 211 36. A vasútnak az 1874. évi XVIII. tcz.-ben meghatározott fokozott felelőssége az utassal szemben ennek fokozottabb éberségü figyelmét követeli meg. Az olyan utasnak, akinek előre meg nem határozható időkben visszatérő betegsége öntudatlan állapotot teremt, az a kötelessége, hogy ugy saját, mint az utazóközönség személyének és vagyonának megoltalmazása czéljából a szükséges előintézkedéseket megtegye. Az epileptikus betegségben szenvedőnek azon balesetéért, hogy ő egy ilyen roham által előidézett önkívületi állapotban a vasúti kocsi ajtaját kinyitotta és abból kiesett, a vasút nem felelős, mert a sérültnek kötelességében állott magával vagy kisérőt vinni, vagy pedig betegségére a vonaton levő vasúti alkalmazottak figyelmét felhívni, ezeknek a köteles előintézkedési cselekményeknek az elmulasztása pedig a saját gondatlanságát megállapítja __. ... ... — _„ ... — — — -.- — 213 51. A kilométerpénz a vonatkísérő személyzetnek bár változó és nem ÍÍK összegű, de állandó és rendes mellékilletményét képezi, amelynek mérvéből azt kell következtetni, hogy az nemcsak a többkiadás fedezésére, de a terhesebb szolgálat jutalmazására is szolgál. Ebből következik, hogy a balesetet szenvedett vonatkísérő hátramaradottjai a kilométerpénzből eredő jövedelem kárpótlását is jogosan követelhetik. ... ... ... ... ... ... ... ... 79 52. A mozgópostához beosztott postai alkalmazott, ha vasúti balesetet szenved s ennek folytán munkaképességének csökkenése miatt ezen szolgálatra képtelenné válván, az ezzel járó órapénzektől elesett, ugy ezek megtérítését annyiban igényelheti, amennyiben azt a gyakori utazgatással járó több kiadás fel nem emészti; azonban nem egész életének tartamára, hanem csak addig, mig koránál fogva ezen terhesebb szolgálat ellátására képes lett volna ... ... 79 Kártérítés vizjogból folyólag. 55. Magában véve az által, hogy valakit valamely jog megillet, még senki sem tekinthető feljogosítottnak ennek a jognak olykép való gyakorlatára, hogy ezáltal a másiknak a kikényszeritett jognak gyakorlása utján elérhető előnynyel arányban nem álló megkárosítása idéztessék elő, s ekként a jognak gyakorlata a joggal való visszaélés tekintete alá essék. Ezen elvből kiindulva, megállapittatott alperesnek kártérítési kötelezettsége, aki csak azért, hogy a megtorlódott tutajok a felperesnek malomgátján két, esetleg három nappal korábban juthassanak le, felperesnek a befejezéshez közel álló malomgátját hatósági engedély alapján megbontotta, s ezáltal kárt okozott, mert az elérendő érdek messze mögötte állt a felperesre hárult kár mögött. — Az, hogy az alperes a kár Döntvénytár, IV. folyam. VI. k. b