Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

XIV Tartalommutató. 151. Valamely nagyobb gyógyfürdőben alkalmazott fürdőgondnoknak, akinek önálló működési körrel felruházott állása volt, egy évi felmondási időre van igénye... ... ... ... ... ... — 235 IOI- A bányatársulat mérnökét az a körülmény, hogy a munkadó őt esetleg jogtalan pénzbirsággal sújtotta, a szolgálat azonnali elhagyására és arra, hogy a felmondási időre járó fizetését követelhesse, fel nem jogosítja, mert a birságolás nem tekinthető a bányatörvény 205. §-ában megkívánt lealacsonyító bánásmódnak. — A munkaadó által az alkalmazottnak fizetett jutalékról, tekintettel arra, hogy az nem valamely meghatározott kulcs szerint volt számítandó, hanem azt a munkaadó önkényes elhatározásától függően vállalta magára, a bíróság megállapította: hogy ez a munkaadó szabad elhatározásától függő «jutalomnak» jellegével bírt, melyet a munkaadó utóbb megvonni jogosult; s ha a munkaadó ezt megvonta, ugy az előre kifizetett össszeg az alkalmazott által visszatérítendő (Budapesti kir. tábla.)— — ... — — — — 145 117. Ha valamely vállalat szolgálati rendtartása szerint a véglegesen alkalmazott terhére valamely felmondási ok akár fegyelmi, akár szolgálati uton megállapítható, az esetben, ha a munkaadó a fegyelmi uton kívánja a felmondási okot megállapítania, fegyelmi ha tározat csakis a fegyelmi eljárásra nézve előirt szabályok pontos betartásával alkotható meg. A szolgálati szabályzatnak az a rendelkezése, hogy a végleges alkalmazottnak a szolgálat csak azon előfeltétel mellett mondható fel, ha az alkalmazottnak alkalmatlan volta előzően fegyelmi vagy szolgálati uton megállapítást nyert, a végleges alkalmazottra nézve az intézményes biztosíték jelentőségével is bir, — a bíróság tehát annak a vizsgálatába és megállapításába, hogy felperes irányában az elbocsátás idején a szabályzati felmondási ok fenforgott-e vagy sem, bele sem bocsátkozhatik ... 177 Közbenjárási szerződés. 152. Vétel esetében a közvetítő tevékenysége rendszerint csak arra terjed ki, hogy a venni szándékozónak a vétel tárgyát s az eladót megjelölje és a feleket összehozza s mihelyt ezt a tevékenységét kimentette, és a vételi ügylet valóban létrejön, megbízójától a közvetítési dij követelésére igényt nyer ... — ... _.. ... 236 159. Ha a megbízó nem kötelezte magát arra, hogy elsőbbségi engedély adásától feltételezetten megszavazott kölcsön esetére is fizet közvetítési dijat, ugy a közvetítő, ha csak ily kölcsönt szerzett, a közvetítési dijra még az esetben sem tarthat igényt, ha felhívására a megbizó az elsőbbségi engedély megszerzésére vállalkozott, de ez nem sikerült, mivel ily esetben az elsőbbségi engedély beszerzése a közvetitőt terheli (Budapesti kir. tábla).. ... ... .._ ... ... 253 211. Az, akit az ingatlan tulajdonosa annak parcellázásával és eladásával