Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

102 Döntv énytár. szerint a törvényes osztályrészre (köteles részre) jogosultnak a kö­telesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, át­száll az ő örököseire. A per adatai szerint örökhagyónak közvetlen örökössé kine­vezett fia kiskorú S. F. 2 éves korában 1900 augusztus 11-én, tehát oly korban halt el, hogy a kötelesrészhez való jogát nem is érvényesíthette, amiből nyilvánvaló, hogy ebbeli igénye átszál­lott az ő örököseire ; és minthogy másrészt itéletileg már jogere­jüleg megállapittatott az, hogy az örökhagyóról kiskorú fiára S. F.-re s ennek elhalálozásával utóörökösödés czimén nejére illetve anyjára az alperesre szállott hagyatéki vagyonban oly ági vagyon foglaltatik, amely a felperes közös szülejétől néhai idősb S. J.-nétól szállott S. J. örökhagyóra, mely vagyonban tehát ér­vényes végrendelet nem létében az öröklésre felperes mint S. J. örökhagyó testvére lenne hivatva : ennélfogva kétségtelen az is, hogy a kiskorúnak ezen ági vagyon értéke erejéig terjedő — de általa nem érvényesített — kötelesrészhez való joga a felperesre szállott át. Es habár igaz, hogy felperes kereseti kérelmét a köte­lesrész megítélésére nem irányította, de mivel kereseti kérelmét a vég­rendeletnek egészben való érvénytelenítésére s ennek folyománya­ként a törvényes öröklési rend megállapítására, tehát az egész hagyaték megítélésére terjesztette elő, ebbeli kérelmében a ha­gyatéknak részleges, tehát az őt megillető kötelesrésznek való megítélésére irányuló kérelme is benfoglaltnak tekintendő: ezen okokból a rendelkezőrész szerint ítélni kellett. 66. Ha az örökhagyó apa korábbi házasságból származó gyer­mekeket is hagy hátra, az özvegy az utolsó házasság alatt szerzett vagyonokra nézve csak közszerzeményi igényt érvényesíthet, özvegyi jogot azonban nem. Az özvegyet özvegyi joga korlátozásáig a hagyaték hasznai megtérítés kötelezettsége nélkül megilletik. A közösség megszünteté­sére vonatkozó jog nem gyakorolható, ha ez a haszonélve­zetre jogosult személy hátrányára szolgál. (Curia 1906 szeptember 11. 3829/905. sz. a. V. polg. t.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom