Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 95 (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1906 február 27. E. 38/906. sz. a.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi. Indokok: Az elsőbiróság tényül állapította meg, hogy a felek megállapodtak abban, mikép alperes az átköltöztetést reggel V28 órakor kezdi meg, ezt a megállapodást azonban alperes be nem tartotta, hanem a szerződés teljesítése végett csak 10 óra 25 perczkor jelentkezett, tehát akkor, amikor már felperes mással szerződött. Jogszabály az, hogy a fuvarozó a fuvarozási idő betartásáért, amennyiben az ki volt kötve, felelősséggel tartozik és felelőssége abbeli mulasztásából, hogy a fuvarozási időt be nem tartotta, származott kár megtérítésére kiterjed. A fentebbi tényállás szerint alperes a fuvarozást a felek által megállapított időben meg nem kezdette s olyan körülményeket, melyek a fuvarozás megkezdését lehetetlenné tették, alperes fel nem hozott; kétségtelen tehát alperes szerződésszegést követett el akkor, amikor a fuvarozást a kikötött időben meg nem kezdette és felperesnek jogában állott a fuvarozást más által eszközöltetni, annál is inkább, mert a nem vitás tényállás szerint felperes a szerződés azonnal való teljesítésére az alperest eredménytelenül hivta fel. Alperesnek az a védekezése, hogy az utóbb szerződött fuvarozó még a fuvarozást meg nem kezdette akkor, amikor ő a szerződés teljesítése végett a felperesnél jelentkezett, alperest kártérítési kötelezettségét meg nem szüntetheti, mert az alperes jelentkezésekor felperes már mással szerződött és igy ekkor már felperes az ajánlott teljesítést elfogadni köteles nem volt. Minthogy pedig alperesnek a felelőssége a fuvarozás be nem tartásából származott kár megtérítésére terjed ki; minthogy az elsőbiróság által megállapított s meg nem támadott tényállás szerint felperes az átköltöztetésért 47 K-val többet fizetett, mint amennyit az alperessel kialkudott; minthogy ilyképen felperesnek alperes mulasztása folytán többlet kiadása — kára — származott, amelyért az alperes felelős.