Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

76 Döntvénytár. vonallal megjelölt, a régi közlekedési ut és a Duna fclyó közt elterülő részére a felperes tulajdonjogát megállapitja, stb. Indokok: Az úrbéri egyesség szerint a Duna hosszában négy öl szélességű parttérség útnak hagyatott ki, ami az egyesség végrehajtása tárgyában felvett jegyzőkönyvben tüzetesebben akként Íratott körül, hogy a Duna mentében a part mellett 4 öl szélességben közlekedési ut hagyatott ki. Egybevetve a használt kifejezéseket a tagositási térképpel, az állapitható meg, hogy a közlekedési ut nem terjedt ki egészen a Dunáig, hanem az uton tul az ut és a Duna vize közt végig vonult még el egy keskeny földszalag, s hogy eként ez a földszalag, nem pedig az ut tekintendő a Duna partjának. Alperes egyébként nem is arra alapította védekezését, hogy a kérdéses ut övé volna s az ut volna a parti birtok, melynek az 1885: XXIII. tcz. 4. és 5. §. értelmében növedékét teszi a telekkönyvi kiegészítés utján az alperes nevére bejegyzett 7399/2. hrsz. ingatlan, hanem hogy a most említett számmal jelölt képződmény a 2166. hrsz. ingatlannak, mint parti birtoknak képezi növedékét. Az alperes ingatlana azonban parti birtoknak nem tekinthető, mindamellett, hogy a per adatai szerint a fent említett ut nagyrészét elmosta a Duna, sőt az alperes ingatlanát is megszagatta, mert alperes ingatlana a Dunától a közúton tul volt 'földszalag által volt elválasztva, s mert az elmosott területet a Duna újból feltöltötte, sőt a per tárgyát képező jelentékeny területű ingatlant képezte hozzá. Alperesnek tehát csak arra lehet jogos igénye, hogy a tagosításkor kiadott, azonban a Duna által megszaggatott ingatlanának területe az uj képződmény telekkönyvezése által régi térmértékében meg ne csonkittassék. Az ingatlannak a rendelkezőrészben körülirt részére a felperes igényét kellett jogosnak elismerni a következő okokból. Az úrbéri egyesség 10., 12. pontjai szerint ugyanis az egyességben meghatározott illetmények kihasitása után fenmaradó minden terület a földesúr kizárólagos magántulajdonává vált, ilyen gyanánt a 10. pontban a Duna és a benne levő sziget külön is megneveztetett és amint az nem vitás, a tagositási átalakítás alkalmával a Duna a községi határhoz tartozó részében a felperes jogelőde javára ennek többi ingatlanai között a d—i 11. sz. tjkvben telek-