Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. sekor is meg volt; már pedig felperes azt, hogy férjének vagyona a házasság megszűnésekor nagyobb volt, mint a házasság kötésekor, ki nem mutatta. Ennek hiányában pedig N. I. hagyatékában közszerzemény léte meg nem állapitható, mert ennek megállapítására az a körülmény, hogy egyes ingatlan jutalékok a házasság tartama alatt szereztettek, egymagában alapul nem szolgál. (1905 május 2. 1152/905.) A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének a felperes által követelt közszerzeményre vonatkozó részét megváltoztatja, s e tekintetben az elsőbiróság Ítéletét hagyja helyben ; ellenben a másodbiróság egyéb rendelkezését helybenhagyja. Indokok: A Felperes által követelt közszerzemény tekintetében az elsőbiróság Ítéletét kellett helybenhagyni, mert a p—i.és a t—i ingatlanokból egyharmad rész jutalékra helyesen állapította meg az elsőbiróság a felperes közszerzeményi jogát azon az alapon, hogy ezen ingatlanokból kétharmad rész jutalék a házasság ideje alatt visszterhes módon szereztetett. A másodbiróság itélenek az özvegyi jog megállapítására vonatkozó rendelkezését azonban indokolása alapján helybenhagyni kellett. ¥ ¥ = A Dtár r. f. XII. k. 138. sz. határozat szerint a házasság tartama alatt vásárolt vagyon pusztán azon oknál fogva, hogy a házasság tartama alatt szereztetett, közszerzeménynek nem tekinthető, ellenben a Dtár r. f. XV. k. 9. sz., u. f. XIV. k. 195. sz. XXIoI. k. 140., III. f. XVI. k. 18. sz. határozatok szerint a házasság tartama alatt szerzett ingatlan közszerzeményt képez. 47A régi magyar jog hatálya alatt elhalt (jászkun) apa vagyonában a leányág örökösödése megállapittatott azon az alapon, hogy az ujabb jog hatályának idejében elhalt testvér utáni hagyatéki tárgyaláson kijelentették, hogy az elhalt testvér részét az apai vagyon egy ötöde teszi, már pedig tekintettel arra, hogy a leányág beszámításával öt testvér volt, ezen nyilatkozattal ők maguk is elismerték,