Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

56 Döntvénytár. vényesithető kötelmi viszony a felek közt nem is keletkezett, minélfogva eme fizetési igéret alapján egymagában a váltói köte­lezettségből eredő jogok közpolgári uton nem érvényesithetők; és mert az a körülmény, hogy alperes a felperes javára a váltó visszkereseti jogot illetőleg elévülési jogáról lemondott, a felperes­nek váltói uton érvényesíthető jogára lévén befolyással, ehelyütt a vitatott kötelmi viszony kérdésének eldöntésénél figyelembe vehető nem volt. (1904 november 8. 2893/904. sz. a.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, alperest kötelezi. Indokok: Bizonyitva van, hogy alperes a váltó megóvatolása után, de három hónapon belül felkérte R. vezérigazgatót, hogy a felperes pénzintézet ne perelje alperest, mivel ő a váltóösszeget összes járulékaival együtt kifogja fizetni, sőt ha lejárna is a há­rom hónap, elévülési kifogást nem tesz; minek következtében alperes a fizetésre halasztást nyert. Minthogy pedig az a körül­mény, hogy felperes az alperesnek kötelező fizetési Ígéretei követ­keztében a váltót az elévülési időn belül nem érvényesitette, nem vonhatja maga után azt, hogy felperes a váltón alapuló követe­lésétől elessék ; továbbá minthogy alperes ugy a váltótőke, vala­mint összes járulékainak kifizetését igérte ; s végre minthogy alpe­res ama kijelentése daczára, hogy elévülési kifogással élni nem fog, a váltóperben mégis elévülési kifogást tett, és az által felpe­resnek perköltséget okozott: mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében ítélni kellett. 38. Nem helyes az a felfogás, hogy a foglaló, hacsak a szer­ződés részben is teljesedésbe ment, a szerződés alapján nem tartható meg általában, hanem az ily esetben a fog­laló csak a nem vétkes fél esetleges kárának fedezetéül szolgálhat. — Ha a vevő a szerződés szerint foglaló adá­sára is kötelezte magát, mégis, ha a megfelelő összeget óvadékként adta át, s az eladó ezt akként is fogadta el, utóbb az óvadékként kezelésére bizott értékeket a fog­laló jogi természetének megfelelő elbánásban nem része­sítheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom