Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam VI. kötet (Budapest, 1906)

VI Tartalommutató. 63. Ha oly ingatlan sajátíttatott ki, amelyre az egyik fél telektulajdonos, a másik pedig felülépitményi és örök haszonbérleti joggal bir, ugy az osztott tulajdon esete forog fenn és az örökhaszonbérlönek nincs igénye ahhoz, hogy ezen joga a kártalanitási összeg törvényes kamataival egyenlitessék ki. A kártalanitási összeg a telektulajdonos és az örökhaszonbérlő közt egyenlő arányban osztatott fel, mert ez adott esetben a felperes haszontulajdonosok javára ettől a megosztási aránytól való eltérés annál kevésbbé mutatkozik indokoltnak, mivel nincs eltérés felek közt az iránt, hogy a kisajátitott területrészen felépitmény vagy valamely egyéb beruházás, mely a felperes javára külön számításba volna veendő, nem volt — _.. __. _.. _— _~ — — — — — 97 Szolgálom. 112. Ha a tulajdonos ingatlanát az egyháznak arra az időre engedi át használatra, amig a tulajdonos családja az ideiglenesen átengedett terükten családi sírboltot nem épít, ugy a sírbolt építésének megkezdése előtt az illető terület jelenlegi tulajdonosa ezen megállapodást egyoldalulag felbontani nem jogosult. — A haszonélvező az ingatlant állagának sérelme nélkül jogosult haszonélvezni, és nincs joga az ingatlan állagához tartozó élőfákat arról kivágatni. — Ha a haszonélvező egyház az ingatlan használatát tanítójának is engedte át; az ezáltal ckozott kárért az egyház mint tulajdoképeni birlaló felelős ... — — — — — — — — — 168 Zálogjog. 140. A zálogjog alaki érvényessége nem zárhatja ki anyagi érvényességének a dologi adós általi megtámadását, de a dologi adós ezen megtámadási jogot csak addig gyakorolhatja, amig a követelés a személyes adóssal szemben meg nem Ítéltetik. (Budapesti kir. tábla) 220 13. Az ingatlanra szerzett zálogjog csak a telekkönyvileg kitüntetett törlés által szűnik meg. A követelésnek a kifizetése egymagában a zálogjog megszűntét maga után nem vonja. ... ... ... 16 230. A biztosítottnak azon kijelentése, hogy a kötvényből eredő jogokat átruházza, csak azt jelenti, hogy a biztosított a kedvezményezetti záradék megváltoztatásával ujabb kedvezményezettet jelölt ki. — A kedvezményezett addig, mig az esemény, melyre a biztosítás köttetett, be nem következik, a biztosítási szerződésből jogokat nem is gyakorolhat, amiért ezen időpontig a biztosított a kedvezményezettel szemben a biztosítási szerződés felett szabadon rendelkezik és igy azt el is zálogosíthatja s mert ezen zálogjog magát a kötvényből folyó jogot terheli, az a kedvezményezett irányában is hatályos —, ... , ,„ .., .„ 348