Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

TartalommiUató xxxni Lap gazdasági tekinteteket nem sértik, és a szabad versenyt sem zárják ki, amiért is a czég bejegyzése az alapszabályok ezen intézkedése miatt meg nem tagadható — . — --- ... 228 205. Iparczikkek gyártása és kereskedelmi értékesítése, ha az nem a tagok iparával vagy foglalkozásával összeköttetésben, hanem általában űzetik, a szövetkezetnek a kereskedelmi törv. 225. §-ában meghatározott körén kivül esik. — Az az intézkedés, hogy a szövetkezet a tiszta haszon egy részét a tisztviselők és munkások jutalmazására szolgáló munkásalapra fordítja, a szövetkezet czéljával, ha a czél egyébként megengedhető, nem áll ellentétben. (Budapesi kir. tábla) — ___ — — — —- 301 78. A szövetkezetbe való belépést annak alakulása előtt a kereskedelmi törvény 224. §-a nem köti más feltételhez, mint a belépési ajánlatot tartalmazó Írásbeli nyilatkozathoz. A belépés iránt tett ilyen nyilatkozat tehát, ha az alapítók azt elfogadták s a szövetkezet törvényszerüleg megalakult, az ajánlattevőt a szövetkezet irányában kötelezi, s nem szükséges, hogy a megalakult szövetkezet igazgatósága a felet erről külön értesítse. — Abból, hogy az aláíró az alapitók által az alakuló közgyűlésre meghivatott, s hogy a tagok névjegyzékének a kereskedelmi törvény 226. §-a értelmében történt bemutatásakor e névjegyzékbe is felvétetett; következik, hogy ajánlatát a szövetkezet alapitói elfogadták ._. ... — 137 66. A magánjog általános elvei szerint a törvényes elévülési időnek szerződéssel való megrövidítése nincs kizárva, amiért is a szövetkezet bejegyzése meg nem tagadható azon okokból, hogy a fel nem vett szelvényen alapuló követelés alapszabályi elévülése a törvényes elévülésnél rövidebb. — Azt a törvényes rendelkezést, hogy a kilépő tag az elévülési idő lejárta után járandósága kifizetését követelheti, nem csupán a hitelezők érdekében, hanem a szövetkezeti tagok érdekében is alkalmazandó oly szabálynak kell tartani, melytől való alapszabályi eltérés hatálytalan. A szövetkezet tagjainak a kereskedelmi törvény 187. és 240. §-aiból folyó abbeli joga, hogy az üzletrész, illetve részjegytőkének egy tizedrészét képviselő tagok rendkívüli közgyűlés összehívását követelhetik, alapszabályiig nem korlátolható. Az alapszabályok azon rendelkezése, mely szerint e jog csak azokat a tagokat illeti meg, akik részüket már befizették, az emiitett jog korlátozását foglalja magában. (Budapesti kir. tábla.) .„ — ... — — — ___ L__ 111 145. Az 1898 : XXIII. t. cz. 10. §-ának a részlet befizetését megengedő intézkedéséből, mint a 18. §-ban megállapított korlátlan kilépési szabadságból önként következik, hogy az ezen törvény alapján alakult szövetkezetbe belépett tag által jegyzett üzletrész névértékének befizetésére vonatkozó kötelezettség csak a ki nem lépő tagra vonatkozhatik, ellenben a kilépő tagra nézve csak a kiválás időpontjáig lejárt részleteknek befizetésére vonatkozó kötelezettség Döntvénytár. IV. folyam. V. k. c