Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XXXI Lap az egyik jogosult, a letiltási rendelvényt azonban nem ő, hanem a másik társtag vette át. A letiltásnak a fenti módon történt kézbesítése a kereskedelmi törvény 93. §-a szempontjából alperes czégre érvényesnek nem tekinthető és alperes a letiltásnak figyelmen kivűl hagyásáért felelőssé nem tehető, mert a végrehajtási eljárás folyamán kibocsátott letiltó rendelvények az 1881: LX tcz. 79. §-a értelmében az első végzések kézbesítésére előirt szabályok szerint kézbesítendők — — — — — — — 31 254. A közkereseti társaságból kilépett czégtag azokért a költségekért, melyek a társaság ellen a kilépése után folyamatba tett per és végrehajtás körül merültek fel, felelősséggel nem tartozik. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék) — — _._ — — ... 365 Részvénytársaság. 65. A részvények névértéke 30 százaléka befizetésének igazolására elegendő, ha az alakuló közgyűlésen eljáró közjegyző tanúsítása szerint az egyik alapító az ennek megfelelő összeget, mint a készpénzzel résztvevő aláírók részvényösszegére eső 30 százalékot a kir. közjegyző előtt leolvasott és a kir. közjegyző ezt az összeget az egyik megválasztott igazgatósági tagnak átadta. (Budapesti kir. tábla.) — — — ... —. ... ... — ... 109 90. A részvények névértékének 50 százalékán felüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de bemutatóra szóló részvényeknél nem. — Ha a részvénytársaság az alapszabályokban a pótbefizetésre való felhívás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta fenn és illetve biztosította magának, hogy a részvényaláirót az általa jegyzett részvények névértékének 50 százaléka erejéig felelőssé tegye, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkori részvényestől az 50 százalékon felüli pótbefizetést esetleg per utján követelhesse, ugy a részvényaláiró az 50 százaléknál nagyobb befizetésre nem kötelezhető — — ... ... ... ... ... ... ___ .__ ___ ... 157 48. A kereskedelmi törvény 120. és 140. §-aiban a feloszlott közkereseti és betéti társaságokat illetően foglalt az a rendelkezés, hogy a társasági tagok és ezek jogutódai a könyveket és iratokat a megőrzés tartama alatt is megtekinthetik és használhatják, a részvénytársaságokra is kiterjed, a részvénytársaság jogi természetében fekvő azzal az eltéréssel, hogy itt ez a jog elsősorban a társaság egyes részvényeseit illeti meg, valamint megilleti a társaság hitelezőit is, mert a könyvek esetleg az ő javukra is bizonyítékot szolgáltatnak. A részvényes hitelezője is jogosítva van a feloszlott részvénytársaság könyveinek felmutatását a perben kérni. (Budapesti kir. tábla) __. — 1__ ... ... ... ... ___ __. .__ 80 221. A kereskedelmi törvénynek a részvénytársaságról szóló intézkedéseiben nincs oly rendelkezés, mely tiltaná azt, hogy akár a társa-