Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

io8 Döntvénytár. kamatokról egyáltalán említést sem tesz, kiterjesztő magyarázattal a dijkötvény hatálya a kamatokra ki nem terjeszthető. — Az özvegy tűrni tartozik, hogy a hitelező a hagya•téki vagyon jövedelméből is kielégítést szerezzen. (Curia 1906 április 20. 9524/904. sz. a.) Az újvidéki kir. törvényszék: Alperesek kötelesek örökségük erejéig felperesnek 766 K tőkét s járulékot megfizetni. Ezt meghaladó keresetével felperes elutasittatik. Indokok: A dijkötvény szerint ügyvédi jutalomdijnak azon összegnek 10%-a lett megállapítva, mely összegnek megfizetése alól M. L. jogérvényesen felmentetni fog. Miután pedig B. megye 8746 K erejéig indította M. K. ellen keresetét, ez pedig csak 1079 K megfizetésében marasztaltatott, 7666 K-t tesz azon külömbözet, melynek megfizetése alól M. L. felmentetett ; mihez képest felperesnek a dijkötvényen alapuló jutalomdija 766 K-ban megállapítandó volt. Felperes azonban nemcsak a tőke, hanem a kamatok után is kéri a 10% jutalomdijat, a kamatok után azonban a kir. törvényszék a jutalomdiját megállapíthatónak nem találta, mert mindazon esetekben, amikor a jogi ügyekben járatos és szakavatott ügyvéd díj kötvényt szerkeszt és azt ügyfelével aláíratja, annak minden tekintetben világosnak, határozottnak szóval olyannak kell lennie, mely magyarázatra nem szorul ; ha pedig nem világos és nem határozott, az minden körülmények közt szorosan magyarázandó és nem eshetik a magyarázat a jogi ügyekbe kevésbbé járatos — talán teljesen járatlan — ügyfél rovására. Miután pedig a dijkötvény határozottan csak tőkéről rendelkezik, de a kamatokról egyáltalán említést sem tesz, kiterjesztő magyarázattal a dijkötvény hatálya a kamatokra ki nem terjeszthető, mert ha felperes a kamatokból is követelte volna a jutalom diját, kötelessége lett volna ezt saját érdekében a dijkötvényben expressis verbis kifejezni. Alaptalan özv. M. L.-nénak amaz érvelése, mely szerint ő mint özvegy és mint nem örökös, a férje adósságainak törlesztéséhez hozzájárulni köteles nem lenne ; mert néh. M. L. után tetemes jövedelmet nyujó, tetemes ingó és ingatlan vagyon maradt. A hitelező joga pedig nemcsak a vagyon állagára, hanem annak a jövedelmére is kiterjed, s eszerint az