Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. 99 Indokok: Alperes azzal védekezett, hogy a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kivánatik, mert a közte és felperes közt az a megállapodás jött létre, hogy ingatlanait közös gyermekeiknek adja el, ezzel szemben az alperes a vételárat kifizeti, de köteles lesz az ingatlanokat a gyermekek nevére iratni és a a tulajdonjog bekebelezésével egyidejűleg csupán arra lesz jogosítva, hogy a maga javára az elidegenítési és terhelési tilalmat feljegyeztesse és a haszonélvezeti jogot bekebeleztethesse, ennek bizonyítására becsatolta a 3. és 4. a. leveleket és szükség esetén felperest fóesküvel megkínálta, ki a főesküt el is fogadta. Az 1886: VII. tcz. 22. § a szerint a közjegyzői okirat csak a házastársak között létrejött vételi szerződés érvényességéhez kívántatik meg, mig ha a szerződés a házastársak közt ugyan, de ezek gyermekei javára jön létre anélkül, hogy a házastársak magukra nézve egymással szemben jogokat és kötelezettségeket megállapítanak, a szerződés érvényéhez közjegyzői okirat nem kívántatik. A jelen esetben tehát az a döntő, hogy a vételi szerződés az alperes által vitatott megállapodás mellett jött létre, s hogy a felperes részére biztosított elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a haszonélvezeti jog fentartása a házastársaknak egymás iránti olyan kötelezése, hogy a szerződés érvényéhez más, ennélfogva közjegyzői okirat kívántatik meg. Az alperes által vitatott elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a haszonélvezeti jog fentartásával a házastársak egymással szemben sem jogokat sem kötelezettségeket meg nem állapítottak, mivel ezek fentartásával a felperessel szemben csupán a gyermekek, mint az ingatlanok tulajdonosai és nem a házastársak lesznek kötelezve, következéskép a szerződés érvényességéhez ebből a szempontból közjegyzői okirat nem szükséges és a szerződés egyedül azon az alapon, hogy közjegyzői okiratba foglalva nem lett, érvénytelennek nem tekinthető ; minthogy azonban alperes annak bizonyítására, hogy a szerződés az általa vitatott s fent megjelölt megállapodás mellett a közös gyermekek javára jött létre, főesküvel való bizonyítást vett igénybe, és felperes a vételárat csupán azon esetben követelheti vissza, ha a szerződést házastársával nem a gyermekek javára, hanem a maga javára kötötte, és a szerződés ennek folytán közjegyzői okirat hiányában érvénytelen, az előbbeni állapot helyre7*