Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 87 a nyereményösszegét a nyerőnek leendő kifizetés végett. Ebből következtette alperes, hogy nem volt oka a főelárusitónak felpe­reshez fordulni a kifizetendő nyereményösszegek megszerzése végett és hogy felperesnek ezt tudnia kellett, amikor a főelárusitótól a nyerő sorsjegyeket megkapta. Ugyanerre alapítja alperes csatla­kozási kérelmében, hogy felperes, mint aki a húzás után és nem a forgalomban szokásos uton és nem kellő gondosság mellett jutott a sorsjegyek birtokába, nem tekinthető a sorsjegyek jóhi­szemű birtokosának. Ha alperes e ténybeli előadása való, akkor helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a főelá­rusitó az alperesnek a fizetéssel megbízott helyettese, aki a bevál­tott nyerő sorsjegyet, mint elszámolásra és nem mint további for­galomra való okiratot köteles kezelni. Azonban felperesnek szóbelileg is előadott GIF. alatti tény­megállapitó irata szerint alperes és a főelárusitó közt más viszony állt fenn a sorsjegyek beváltása tekintetében. Felperes szerint a főelárusitó nem kap előlegeket a nyeremények kifizetésére alpe­restől, hanem a nyereményt alperes csak a nyerő sorsjegy elle­nében és csak a húzástól számított 14 nap múlva fizeti ki a főelárusitónak. Ennélfogva a főelárusitó, aki a nála jelentkező nyerők nyereményét azonnal ki akarja fizetni, felperes szerint a saját pénzéből váltja be a sorsjegyeket, ezeket valamely pénzinté­zetnél leszámítolja és igy szerez pénzt ujabb nyerő sorsjegyek beváltására. Előadta felperes azt is, hogy a sorsjegyek ily czélu elzálogosítása a főelárusitók részéről szokásos üzlet és felperes arról tudott és az igy elzálogosított sorsjegyeket (azaz a reájuk esett nyeremény összegét) alperes a záloghitelezőnek kiszokta fizetni. {GIF. a. 11. lap.) Ha felperesnek ez a ténybeli előadása való, akkor a főeláru­sitó az alperes által a fizetés végett kijelölt személy ugyan, de nem helyettese alperesnek, a fizetésnél oly módon, hogy a bevál­tott nyerő sorsjegyet csak mint elszámolási okiratot kezelhetné, mert ebben az esetben a főelárusitó jogosítva van a beváltott sorsjegyet, mint forgalomra szánt papirt értékesíteni. Továbbá, ha alperes fentemiitett ténybeli előadása való, akkor alperes abbeli jogi álláspontja is alapos, hogy a sorsjegy kibocsátója vagy ennek a fizetéssel megbízott helyettese által beváltott nyerő sorsjegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom