Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

82 Döntvénytár. hogy a könyvek felmutatásának kötelezettsége alól felmentessék, az a kérdés döntendő el, hogy a fenforgó esetben a most nevezett részvénytársaság, mint a feloszlott s igy most már nem létező O.-B. r.-t. könyveinek gondviselője, a könyvek felmutatására kötelezhető-e vagy sem ? Ez a kérdés igenlőleg volt eldöntendő. A kereskedelmi törvény 207. § a ugyan, ama rendelkezés mellett, hogy a feloszlott részvénytársaság könyvei tiz éven át leendő megőrzés végett az illetékes törvényszék által kijelölendő helyre leteendők, nem tartalmaz intézkedést arra nézve, hogy a könyveket az őrzés időtartama alatt kinek van joga megtekinteni és használni. De a kereskedelmi törvény 30. §-ában általában minden kereskedőre, a 120., 146., 207. és 253. §-aiban pedig az egyes kereskedelmi társaságokra rótt ama kötelezettség alapja, hogy a kereskedők, illetőleg a feloszlott kereskedelmi társaságok üzleti könyveiket tiz éven át megőrizni tartoznak, kétségtelenül a kereskedelmi törvény 31. §-ában foglalt ama rendelkezésben keresendő, hogy bejegyzett kereskedőknek szabályszerűen vezetett könyvei kereskedelmi ügyletekből eredő perekben kereskedők ellenében tiz éven át bizonyitékul szolgálnak. A szóban forgó rendelkezés tehát azok érdekeit van hivatva szolgálni, akik javára, vagy akik ellenében a könyvek bizonyítékot képezhetnek, amiből következik, hogy azok, akiket a feloszlott társaság könyveihez ilyen érdek füz, a könyvek őrzésének tartama alatt azokat megtekinthetik és használhatják. Következik ezekből az is, hogy a kereskedelmi törvény 120. és 140. §-aiban a feloszlott közkereseti és betéti társaságokat illetően foglalt az a rendelkezés, hogy a társasági tagok és ezek jogutódai a könyveket és iratokat a megőrzés tartama alatt is megtekinthetik és használhatják, a részvénytársaságokra is kiterjed, a részvénytársaság jogi természetében fekvő azzal az eltéréssel, hogy itt ez a jog elsősorban a társaság egyes részvényeseit, kik a kereskedelmi törvény 147. §-a szerint a társaságot alkotják, illeti meg, valamint megilleti a társaság hitelezőit is, mert a könyvek esetleg az ő javukra is bizonyitékot szolgáltatnak. Felperes az «Ő.-B. r.-t.-nak» nem hitelezője ugyan, ezt