Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

0 2 Döntvénytár. deményt nem a czimzettnek, hanem a meghamisított átadovevény ellenében egy harmadik személynek adta ki a postakincstár ellen a kereskedelmi törvény 407. §-a alapján a fuvarozási szerződésen alapuló jogokat és igy kértéritést is, a saját nevében érvényesíthessen. (Budapesti kir. tábla 1906 április 5. II. G.I29/1906. sz. a.) A budapesti kir. tábla: A felebbezési bíróság Ítéletét megváltoztatja, a felperes kereshetőségi jogát megállapítja. Indokok: A felebbezési biróság felperest kereshetőség hiánya miatt utasította el, azzal indokolván döntését, hogy a postaüzleti szabályzat II. rész 19. §-ának 4 ik b) pontja szerint e czimzett csak abban az esetben igényelhet a postától kártérítést, ha a postai értékküldeményt átvette és kártérítési igényét a kézbesítő okmányon fentartotta, minthogy pedig felperes mint czimzett lépett fel kárköveteléssel, a postaüzleti szabályzat idézett rendelkezésében meghatározott eset azonban fenn nem forog, mert felperes oly pénzeslevél értékének megtérítését igényli, mely pénzeslevelet saját állítása szerint át nem vett : annálfogva felperest, aki nem a feladó engedménye alapján, hanem mint czimzett, kizárólag saját nem létező jogán lépett föl, a felebbezési biróság döntése szerint kereshetőségi jog meg nem illeti. E döntésénél a felebbezési biróság a postaüzleti szabályzat II. rész 19. §-ának 4. pontját anyagi jogszabály megsértésével alkalmazta. A felhívott rendelkezés ugyanis valamint a postaüzleti szabályzatnak kapcsolatos egyéb rendelkezései a kereskedelmi törvénynek a 421. §-át megelőző s a fuvarozási ügyletre vonatkozó intézkedéseivel szemben nem merítik ki azokat az eseteket, amelyekben a czimzett a postával szemben jogszerű kártérítési igénynyel léphet föl, és a postaüzleti szabályzat idézett rendelkezése nem vonatkozik a jelen perbeli esetre, amikor a felebbezési biróság ítéletében megállapított s ebben a tekintetben meg nem támadott tényállás szerint a posta az értékküldeményről szóló átadóvevényt a czimzettnek, az utóbbi által bérelt fiókba való helyezés által szabályszerüleg kiszolgáltatta, de magát az értékküldeményt nem a czimzettnek, hanem a meghamisított átadó vevény ellenében egy harmadik személynek adta ki. Ebben az eset-