Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

óo Döntvénytár. kás van, a jelen esetben hatálylyal nem bírhatna. Annak, hogy az eladás a «Waggonfrei Budapest" szavakkal meghatározott fel­tétel mellett történt s hogy ennélfogva — mi a felek közt nem vitás — a teljesítés helyéül Budapest, még pedig az itteni vasút­állomás waggonjai jelöltettek ki, hova alperes a kérdéses tengerit berakni tartozott : a felek jogviszonyára egyéb befolyása nincs, minthogy alperes a felperes részéről nyilvánitott rendelkezésre bocsátással szemben nem köteles bizonyitani, hogy az áru a ren­deltetési állomáson hibátlan volt, hanem a kereset értelmében való marasztaltatás alul már azáltal mentesül, ha bizonyitja, I. hogy a kérdéses tengeri a teljesités helyétől, Budapestről való elszállításkor zsizsikmentes volt és 2. hogy az árunak továbbkül­dése körül alperes a kereskedelmi törvény 343. §-ának megfelelő­leg a rendes kereskedő gondosságával járt el. Az 1. pontban fog­lalt körülményre vonatkozólag alperes által ajánlott tanubizonyi­tás az elsőbiróság ítéletében említett okból nem volt ugyan mellőzhető, mert felperes nem tagadta azt a viszonválaszirati elő­adást, hogy a közraktári vállalatot alperes a szavatosságból kibo­csátotta s mert ily körülmények közt az áru hibátlanságának bizonyítása czéljából a nevezett vállalat tisztviselőinek személyé­ben felhívott tanuk oly fokú érdekeltsége, mely a kihallgatás mellőzését indokolná, fenn nem forog. Mindazonáltal az elsőbiró­ság a nevezett tanuk kihallgatását helyesen mellőzte azért, mert a kereskedelmi törvény 343. §-a szerint az eladót terhelő köteles­ségek közé tartozván az is, hogy az áru továbbküldése körül a rendes kereskedő gondosságával járjon el : ebből folyólag az ellen­fél tagadásával szemben az eladó köteles bizonyitani, hogy ilyen gondossággal járt el s igy a fenforgó esetben, melyben .nem vi­tás, hogy alperes a tengerit a waggonba rakni is tartozott és melyben alperes nem vonta kétségbe, hogy a waggonoknak zsizsi­kes állapota a rendes kereskedő gondosságával felismerhető ; al­peres az áru hibátlan minőségén felül annak bizonyítására is kö­teles, hogy a tengerit zsizsikmentes waggonokba rakta, azonban alperes ez irányban semmi bizonyítékot nem ajánlván, a csupán az áru hibátlanságára vonatkozólag ajánlott bizonyítás elrendelése czéltalan lett volna. Minthogy abból, hogy alperes az őt terhelő bizonyítási köte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom