Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam V. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 37 állapitható nem volt, mellékes az a kérdés, hogy felperes kuruzslóval gyógykezeltette magát, vagy sem. De mellékes az is, vajon alperes a felperes helyett a különben is csak gazdasági munkás és gazdasági külső cselédekre vonatkozó 1900: XVI. és az ezt kiegészítő 1902 :XIV. tcz., nemkülönben a cseléd és gazda közötti viszony szabályozására vonatkozó 1876: XIII. tcz. és a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről szóló 1898: XXI. tcz. kívánalmainak eleget tette-e vagy sem ? (1904. évi márczius hó 30. 1459/904. sz. a.) A győri kir. tábla: A" kir. tábla az elsőbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja. (1904. évi szeptember hó 28-án 1350/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. Curia a másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A per adatai szerint alperes felperest árufuvarozási vállalatánál mint kocsist fogadta fel és alkalmazta. Ebbeli alkalmaztatásból kifolyóan tehát felperesnek állott kötelességében ugy a szállítandó áru szabályszerű elhelyezéséről, valamint a fuvarozásnak megfelelő módon, veszély nélkül való foganatosításáról gondoskodni. A kihallgatott H. J., K. M. és ifj. B. I. tanuk vallomásával az van bizonyítva, hogy felperes a balesetet akként szenvedte, hogy a felperes által megrakott szekér, melynek szabályellenes megrakására id. A. L. figyelmeztette, útközben feldűlt, felperesre esett és annak lábát eltörte. Minthogy felperes arra nézve elfogadható bizonyítékot fel nem hozott, hogy a szekér feldőlése az alperes valamely mulasztására volna visszavezethető, sőt a kihallgatott K. I. szakértő véleményével meg van czáfolva felperesnek az az állítása, hogy a szekér rozzantsága idézte volna elő: azt kellett bizonyítottnak elfogadni, hogy a szekér feldőlését az okozta, hogy felperes az országútról letért és a szállítandó ládákat helytelenül rakta fel, ugy, hogy a szekér súlypontja a rossz mellékuton a szekéren kivül esett, feldőlt, a baleset tehát egyedül a felperes és nem az alperes mulasztására vezethető vissza, minthogy továbbá az 1900 : XVI. tcz. és az 1902 : XIV. tcz. rendelkezései nem az ipari, melyhez a felperes is alkalmaztatásánál fogva tartozik, hanem a mezőgazdasági cselédekkel szemben alkalmazandók, arra nézve pedig