Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 37 = Lásd a Dtár r. f. XV. k. 38. sz. és III. f. VII. k. 58. sz. a. hasonló határozatokat. 22. Az ajánlott bizonyítékoknak alkalmazása csupán abból az indokból, hogy a polgári perben kihallgatott tanuk valló-. másával szemben az ellenbizonyítás nem a polgári útra tartozik, jogszerűen nem mellőzhető, mert a polgári perben kihallgatott tanuk által vallott tények valótlanságának bizonyítása a polgári perben alkalmazható bizonyítékokkal kizárva nincs. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1905 október 10. I. G. 159/905- sz. a.) 23Minthogy a jóhiszeműség nem ad jogczimet a perlésre és az örökös is, mint minden felperes, köteles mindenek előtt meggyőződni követelésének valódiságáról, miután ő viseli a pervitellel járó veszélyt, nem menti fel őt a perköltségek viselése alól az a körülmény, hogy nem birván közvetlen tudomással a követelés valódi összegéről, jóhiszemüleg indította keresetét az elismertnél magasabb és az örökhagyó feljegyzéseiből vett összeg erejéig. (Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1905. évi november hó 2. D. 775/905. sz. a.) 24. Jogszabályt képez az, hogy a nő szülői vagy nagyszülői házához befogadott, s ott családjával együtt tartásban és teljes ellátásban részesülő férj, — külön kikötés nélkül, — a háztartás és a gazdaság körül végzett munkájáért az ellenértékképpen családjával együtt élvezett ellátáson felül külön díjazást nem követelhet. (Budapesti kir. tábla 1905 november 23. I. G. 291/905. sz. a.)