Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 15 vetélés keletkezésével egyidejűleg nyert zálogjog a csődtörvény 27. §-a alapján meg nem támadható és mert a forgató követelése az által, hogy a váltót forgatta, el nem enyészett, hanem csak annak érvényesítése vált függővé a váltók visszaváltásától. (Curia 1905 november 29. 724/904. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsöbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Felperes közadós czégnek azt a jogcselekményét támadta meg, mellyel az alperes követelésének biztosítására annak a keresetben felsorolt bőrárukat és zsákokat kézi zálogba adta és keresetét a csődtörvény 27., 28., 29. §-aira alapította. Az alperes által a felperes csődtömeggondnok ellen a csődtömegbe bejelentett követelésének valódisága iránt indított perben a felperes követelésének túlnyomó része valódinak mondatván ki, s igy alperes a megtámadott zálogjoggal biztosítást nem koholt követeléseire szerezvén : a csődtörvény 28. §-ára alapított támadásnak törvényes alapja nincs, de nincs törvényes alapja a keresetnek annyiban sem, amennyiben az a csődtörvény 29. §-ára van alapítva, mert arra nézve sem ezen perben, sem az alperes és Cs. I. közadós ellen lefolytatott bünperben nem merült fel elegendő adat, hogy közadós megtámadott jogcselekményei egyenesen a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek s erről alperesnek tudomása volt volna. Nem adható hely a felperes keresetének a csődtörvény 27. §-a alapján sem. Alperes a közadós elleni azon követeléseit, melyekből kifolyólag a vagyonbukottól a megtámadott biztosítást szerezte, a közadós czégért a csődnyitás előtt keletkezett váltói forgatmányi viszonyból származtatja és azt vitatja, hogy ezen követeléseinek biztosítására a kézi zálogot mindjárt a váltói jogviszony keletkezésekor kapta. Tekintettel arra, hogy a csődnyitás előtt kiállított eredeti váltók szerint alperes a követelései alapját képező váltókon rendelvényesként és forgatóként, a közadós czég pedig elfogadóként szerepelt; tekintve, hogy alperesnek a váltói jogból eredő visszkereseti követelése a közadós czég mint elfogadó ellen ezek szerint tényleg a csődnyitás előtt keletkezett