Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)
Döntvénytár. 13 tényt állapította meg, hogy a C. alatti ajánlatban megjelölt biztosítás alperesre nézve nem olcsóbb és egészben véve nem előnyösebb azoknál, amelyeket alperes a föntebb nevezett két más biztosító társasággal megelőzőleg kötött. Felperesnek az a panasza sem alapos, hogy a felebbezési bíróság az ítéletében megállapított tényállásból anyagi jogszabály megsértésével vonta le a következtetést, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügynök mindenben a biztosító társaság meghatalmazottja, és hogy a félnek az ügynök részéről való mindennemű megtévesztése a biztosító társaság által való megtévesztés hatályával bir. Mert a felebbezési bíróság ítéletének tartalma szerint ilyen álláspontra nem helyezkedett, hanem csupán a fenforgó esetre vonatkozólag alkalmazta azt a jogszabályt^ hogy a megtévesztés következtében létrejött szerződés a megtévesztettre nézve a megtévesztővel szemben nem kötelező. A most idézett jogszabálynak jelen esetre való alkalmaztatása azonban mindenesetre föltételezi annak vizsgálatát, hogy a felperes társaság magánhivatalnokának, illetőleg ügynökének az a megtévesztő eljárása, melyet a felebbezési bíróság ítéletében tényül állapított meg, a felperes hátrányára szolgálhaí-e ? vagyis a felperesre hárulnak-e a megtévesztés következményei ? Erre nézve pedig a jelen perben irányadóul szolgál, hogy a biztositónak ügyletszerzéssel megbizott magánhivatalnoka vagy ügynöke a biztosító társaság részéről mindenesetben megbízottnak tekintendő arra, hogy a társaságot kötelezőleg a biztosítottnak a biztosítási dij mérve tekintetében a valóságnak megfelelő felvilágosítást adjon. Annál kevésbbé lehet ez kétséges a fenforgó esetben, amikor a fizetendő biztosítási dij mérve tekintetében a C. a. ajánlat csak a tarifára való általános utalást foglal magában. Ha tehát, amint ez a jelen esetben történt, a biztosító társaságnak ügyletszerzéssel megbizott közegei azzal a valótlannak bizonyult kecsegtetéssel birták reá a felet a biztosításra, hogy ezáltal olcsóbb és elónyösebb szerződést fog kötni, mint azok a biztosítási szerződések, amelyeket két más társulattal előzőleg már megkötött akkor az a fél, aki erre vonatkozó megtévesztésből irta alá az ajánlatot, az ily módon keletkezett biztosítási szerződés érvényét jogszerüleg megtámadhatja ; mert ebben az esetben nyilvánvaló :
