Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommutató. XLV kötelezettség nem jő létre, mert a váltónak kézjegygyei történt ellátása azt az akaratnyilvánítást foglalja magában, hogy a váltóadós maga, nem pedig meghatalmazottja utján kívánja a váltónyilatkozatot tenni _ — — — —- -__ — — — — — 92 Csődtörvény. 272. Az a kérdés, hogy a tömeggondnok a csődbejutott bányaegyletért pert állani tartozik-e, és hogy a kereset felett hozandó ítéletnek a tömegre kihatása lehet-e, nem a birói hatáskör kérdésére, hanem a per érdemére tartozik. (Budapesti kir. tábla) .__ — 384 7. A közadós czég az általa a csődnyitás előtt elfogadott váltóból származó tartozása biztosítására a tartozás létrejöttével egyidejűleg kézi zálogot adott a rendelvényesnek. Ezen zálogjog még akkor sem támadható meg, ha a rendelvényes a váltót tovább forgatta, mert a követelés keletkezésével egyidejűleg nyert zálogjog a csődtörvény 27. §-a alapján meg nem támadható és mert a forgató követelése az által, hogy a váltót forgatta, el nem enyészett, hanem csak annak érvényesitése vált függővé a váltók visszaváltásától — — 14 63. A későbbi jelzálogos hitelező részére a közadós által adott elsőbbségi engedély meg nem támadható, ha az a közadós és a hitelező közt nem képez külön önálló jogügyletet, hanem kiegészítő részét képezi egy a közadós és harmadik személy közt létrejött szerződésnek, s ezen szerződés még fennáll, mert a közadósnak, mint egyik szerződő félnek nem áll jogában, hogy-a szerződésnek reá nézve előnyös tételeit elfogadja, a nem kedvező tételeit és illetve a szerződés szerint őt terhelő kötelezettség érvényét pedig nem 9S 122. A váltó lejáratával a hitelező csak ahhoz nyer jogot, hogy követelésére kielégítést szerezhessen, de nem ahhoz, hogy kielégítési igényének fentartásáva] külön biztosítást igényelhessen, amiért is a váltó alapján a csődtörvény 27. §-ának 3. pontjában meghatározott válságos időben előjegyzett zálogjog a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondatott ki, amidőn a hitelező nem bizonyította, hogy neki a jogcselekmény idejekor az adósnak a hitelezőket károsító szándékáról tudomása nem volt. — Abból, hogy a rendezett viszvnyok közt élő kereskedő, ki fiáért kezességet vállalt, a nagyobb összegről szóló váltókat esedékességkor be nem váltotta és ezek beperesitését tűrte, továbbá, hogy fia megszökött, következik, hogy a közadós akkor, amikor fia megszökött, fizetéseit megszüntetettnek tekintendő . „_ — — ... — ... r88 123. A csődjog szempontjából a fizetések megszüntetése és a fizetésképtelenség nem azonos fogalom és a jogcselekmények megtámadása szempontjából a fizetésképtelenség mi jogi jelentőséggel sem bir, hanem a fizetések megszüntetése bírhat jogi jelentőséggel. Ténykérdést képez, vájjon a megtámadott hitelező azokról a tény-