Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

XVIII Tartalommutató. Lap esik javára, valamint közömbös a kielégítési alapul kijelölt vagyon jogi természete is— ... ... — — — — — — — 123 Szerződésen kívüli kártérítés. 106. A kölcsönadó a kért kölcsön megadását ahhoz a feltételhez kö­tötte, hogy az adóslevelet a kölcsönvevő azon község elöljárósága előtt állítsa ki, ahol a jelzálogul lekötött ingatlana van. A köz­ségi elöljáróság két tagja az adóslevelet mint tanú aláirta, anélkül, hogy az adós személyazonosságáról és aláírása valódiságáról meg­győződött volna, ami pedig mint előttemező tanuknak kötelessé­gükben állott, amiért is megállapittatott kártérítési kötelezettsé­gük a kölcsönadóval szemben, aki a kölcsönt az ekként igazolt egyénnek leolvasta, s akiről később megállapittatott, hogy nem azonos azzal, akinek részére a kölcsön engedélyeztetett _ — 162 Az állam és közületek kártérítési kötelezettsége. 74. A székesfőváros az általa létesített és fentartott vízvezeték csövé­nek megrepedése által okozott károkért vis major kivételével fele­lős, mert azzal a lakosság vízszükségletét rendszerint készpénzfize­tés ellenében szolgáltatja; az a főváros vállalatának tekintendő, s mert a vállalkozó felelős azokért a károkért, melyek nem erőhata­lomból (vis major), hanem az üzem, vagy üzemberendezések hiá­nyaiból másokra hárulnak, még az esetben is, ha a hiányok beállá­sánál őt nyilvánvaló mulasztás nem is terheli.. ... ... ... 113 173. A fővárosi sertésközvágóhid létesítése előtt egy hentes magánvágó­hidat állított fel. A vágóhidra építési engedély és iparigazolvány adatott, de telepengedélyt az illető nem kért és nem kapott. Minthogy a sertésvágóhíd felállítása az ipartörvény 25. §-a szerint telepengedélyhez van kötve, annak hiányában felperes nem sze­rezhetett olyan feltétlen jogot, melynek a közvágóhidi kényszer behozatala által való megsértése neki kártérítéshez adna jogot. A mindenkit megillető jogosítvány nem tekinthető megszerzett olyan jognak, mely a községet akadályozhatta volna abban, hogy a közegészségügy érdekében szükségesnek talált sertésközvágóhidi kényszert kártérítés nélkül is életbe léptethesse ___ __. ... ... 257 215. Az 1848. év előtti időben a végrendelkező a megyét azzal bizta meg, hogy az általa választott gondnokok utján felügyeljen arra, hogy a családi hitbizományi alapítványnak mindenkori örököse és birtokosa a végrendeletben reá rótt meghagyásokat pontosan teljesítse s a megye ezt elfogadta; ebből a felügyeleti jogból nem háramlott a megyére az a kötelezettség, hogy a családi alapít­ványt az ez ellen harmadik személyek által intézett támadások ellen megvédelmezze, mert ez a jog, illetve kötelezettség a min­denkori örököst és a várományosokat terhelte. — Ha az absolut korszak alatt az alapítványi kamatok, esetleg a hatóság mulasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom