Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 103 esetére az egész hagyatékot örökhagyó özvegyének haszonélvezeti joga terhelte volna, s igy felperes csak bizonytalan idő múlva juthatott volna örökségéhez. Mindezen körülmények felperes szempontjából a szerződés megkötésénél figyelembe is vétettek, amint azt a gyámhatósági iratok s a b-i községi elöljáróság által felvett s akkor már 18 éves felperes által is aláirt jegyzőkönyv bizonyitják. Egyrészt az E. alatt nyújtott közvetlen ellenérték, másrészt a fenforgott most részletezett érdekek mérlegelése mel­lett, még a felperes által vitatott hagyatéki érték alapul vétele esetén sem mutatkozik az E. alatti felperes részéről történt jog­lemondás olyannak, melylyel szemben a nyújtott ellenérték fel­peres hátrányára aránytalan volna oly módon, hogy a joglemon­dás az 1877 : XX. tcz. 112. §. utolsó bek. értelmében felperesre nézve kötelező erővel bírónak tekinthető nem volna. (1904 ápr. 9-én 2917/904.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokaiból hely­benhagyja. (1904 nov. 8-án 2058/904. sz. a.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete felhivott indokaiból hely­benhagyatik. 67. Az önképviseletre nem jogosítottak által kötött terhes szer­ződések alapján a szerződésre képtelen féllel szemben ugy az előbbi állapotnak a helyreállítása, valamint kártérítés is, csupán a jogtalan gazdagodás esetében kérhető. Annak kimutatása nélkül, hogy az önképviseletre nem jogosult részére szállított ruhák oly szükségesek voltak, amelyeket különben az ő gondnokának kellett volna megszerezni, az elhasználás következtében értéküket elvesztő ruha­nemüek átvételéből alperes vagyonának tényleges gyara­podása meg nem állapitható. (Curia 1906 január 9. 591/905. sz. a.) A budapesti kir. törvényszék: A felperest keresetével el­utasítja. Indokok: Az A. alatti számlában felsorolt árukra vonatkozó vételi ügylet jogerősen érvénytelennek mondatván ki, felperes

Next

/
Oldalképek
Tartalom