Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. tositási szerződés 1902 okt. 15-én hatályát vesztette s ez alapon kimondatik, hogy az 1902 okt 15-ike után bekövetkezett tűzkárért ezen szerződésből kifolyólag alperest kártérítési kötelezettség nem terheli. Nem változtat ezen az a körülmény, hogy az alperes társaság e-i főügynöksége az emiitett 1902 okt. 15-én lejárt díjösszegnek utólagos megfizetését 1902 decz. 2-án elfogadta a felperestől, mert a díjfizetések elfogadására illetékes főügynökségnek ezen ténye által az 1902 okt. 15-én megszűnt szerződés 1902 decz. 2-án reaktiváltatván, ezen reaktivált szerződés hatálya kiterjedt ugyan az 1902 decz. 2-ika után keletkezett tűzkárokra, de ezen reaktivált szerződés visszaható erővel nem bírván, a reaktiválás megtörténte előtti időben keletkezett tűzkárokért alperest ezen szerződés alapján sem terheli kártérítési kötelezettség. Nem jöhetett figyelembe felperesnek az az érvelése, hogy alperes az 1902 nov. 11-én kelt D. alatti levélben, amely által őt az 1902 okt. 15-én lejárt díjösszeg lefizetésére felszólította, fizetési halasztást adott, aminek folytán az 1902 decz. 2-án eszközölt fizetés nem tekinthető késedelmes fizetésnek ; és pedig nem jöhetett figyelembe ez az érvelés azért, mert még ha az emiitett fizetési felhívás halasztás adásnak is volna tekinthető, az adott halasztás a levél tartalma szerint «azonnal»-ra tehát «postafordultára* azaz legkésőbb IQ02 nov 14 ig kiterjedő időre szól már pedig felperes ezen idő alatt nem fizetett. Minthogy pedig az alperes társaság által eszközölt kárbecslés még nem foglalja magában a kártérítési kötelezettség elismerését s igy felperesnek ezen elismerést vitató érvelése nem jöhetett figyelembe: felperest keresetével elutasítani kellett. (1903 nov. 30. 82158.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét indokainál fogva hhagyja. (1904 ápr. 20. 217/904.) A kir. Curia: A kir. tábla ítélete az elsőbiróság ítéletéből átvett s az alább felhozott indokkal nem ellenkező egyéb indokokból és azért hagyatik helyben, mert a felperes a lejárt biztosítási dijat oly időpontban fizette le, amikor az az esemény, amelyre a biztosítás irányult, már bekövetkezett és ő arról tudomással birt, ily körülmények között azonoan amint az ügylet a tűzvész által megsemmisült illetve megkárosult tárgyakra nézve érvényesen megköthető nem lett volna. (K. T. 465. §. 2. p.),