Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

7° Döntvénytár. haszonvételre való remény van eladva, illetőleg megvéve. Azt a felperesi érvelést azonban, hogy a szerencseszerződésre, illetőleg a reményvásárra vonatkozó jogszabályok az osztrák polgári törvénykönyv 1276. §-a értelmében csak abban az esetben nyernek alkalmazást, midőn valamely dolognak jövendő haszonvételei, vagy az azokra való remény képezi adásvétel tárgyát, a kir. tábla tévesnek itélte. Mert az osztrák polgári törvénykönyv 1065. $-a értelmében általában a még csak várt dolgok, tehát nemcsak a dolog várt haszna, vagy ily haszonra vonatkozó remény eladása és vétele esetében is a szerencseügyletekről szóló szabályok alkalmazandók. Ámde a feleknek abból a feltevésből, hogy az arányosítás alatt álló közhelyekből jutandó illetőségek megállapításánál a magántulajdont képező erdőket, mint megelőző arányosításoknál a z-i erdő arányosításánál is, figyelembe veszik, nyilvánvalóan megállapítható, hogy peresfelek az alpereseknek z-i erdőarányosítás folytán a közhelyekből jutható illetőségre való jog felett nem mint csak várt, hanem mint az alperesek magántulajdonát képező erdőnek a fődologtól elválasztható tartozékát képező s valóban létezőnek tekintett oly jog felett szerződtek, mely jognak a közhelybeli illetőség csak folyományát képezi. Ekként a peresfelek akaratuk szerint nem reménylett dolog felett szerződvén, az ügyletre a szerencseszerződésekre vonatkozó s azok között a meghiúsult várakozás veszélyét a vevőre háritó szabályok alkalmazást nem nyerhetnek. Minthogy azonban, amint a kir. Curiának 88/902. urb. sz. ítéletével megállapítást nyert, alpereseknek oly joguk, mely ennélfogva magánerdejük után a közhelyekből jutalék illette, nem volt, alperesek az A. alatti szerződéssel őket meg nem illető jogot adtak el, minélfogva az osztrák polgári törvénykönyv 923. §-a értelmében ellenkező kikötés hiánya esetében szavatossággal tartoznának. Ezt a szavatosságot azonban felek a szerződés 4. pontjában foglalt megállapodással kizárták. E 4. pont szerint ugyanis alperesek szavatossága éppen arra az esetre van kizárva, ha alpereseknek, a felek szerint létező jogát, a bíróság el nem ismerné. E szerződési pont világos tartalmával szemben, annak magyarázatára vonatkozóan Dr. B. felperesi 'ügyvéd vallomását figyelembe venni nem lehetett s a felajánlott eskü általi.bizonyítás sem volt alkalmazható.