Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

4^ Döntvénytár. Indokok: A csődtörvény 37. §-ában foglalt rendelkezés szerint a megtámadási jog a csődnyitás napjától számított 6 hónap alatt elévül. Minthogy pedig a csőd vb. R. Á. ellen 1900 július hó 9-én nyittatott meg, a felperes 1901 január 5-én beadott keresetével szemben az elévülési kifogás folytán az a kérdés volt eldöntendő, hogy a per folyama alatt beállott-e vagy sem az elévülés esete ? E részben a per adatai szerint a tényállás az, hogy a felek az ellenirat beiktatására 1901 május 15-ét jelölték ki, amely határnapon azonban a pertárban a felek egyike sem jelent meg s a felperes csakis 1902 márczius 21-én 1320/902. sz. a. iktatott kérvényében kérte a pernek újból való felvételét. Az illetékes biróságnál beadott keresetnek megvan ugyan az a joghatálya, hogy az elévülési határidő félbeszakittatik s kétségtelen az is, hogy a per folyama alatt — ha az szakadatlanul folytattatik — bármennyi ideig tartson is a pernek ítélettel való befejezése, az elévülés esete be nem állhat, ellenben a megtámadási jognak érvényesítésére törvény által előirt határidőnek meg nem engedhető meghosszabbítását képezné az az eset, ha a felfüggesztett peres eljárás újból való felvételének ideje a megtámadási jogot érvényesítő csődtömeggondnok tetszésére bízatnék s ekként a hitelezőnek a felelőssége bizonytalan, a csődtörvényben meghatározott elévülési időt meghaladó időre kiterjesztetnék. Ezek szerint a csődtörvény 37. §-ában foglalt rendelkezés nem lévén akként magyarázható, hogy a már érvényesített megtámadási jog a per folyama alatt elévülés alá nem eshetnék: az alperes elévülési kifogásának helyet kellett adni s ehhez képest az elsőbirói ítélet megváltoztatásával a felperest [keresetével elévülés indokából elutasítani. (1904 május 10-én 624. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokai alapján anynyival inkább helybenhagyatik, mert a pertárnoknak az a jelentése, hogy a kitűzve volt tárgyaláson a felek egyike sem jelent meg, nem tekinthető oly joglépésnek, mely az elévülés megszakítására alkalmas.