Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam IV. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 43 ként bejegyzett tejmennyiség átvételét akkor is elismerni, ha kevesebb tejet kapott, hanem jogositva volt az átvétel elismerését arra a kisebb tejmennyiségre szorítani, melyet az alperes alkalmazottja neki tényleg átadott, s amelyet ö attól valósággal átvett. Ha tehát egyes esetekben a bejegyzettnél kisebb tejmenynyiség átvételét ismerte is el, s e végből a szállitottként bejegyzett tejmennyiség tételét bármi módon meg is változtatta, arra való tekintettel, hogy a könyvecske állandóan az alperes birtokában volt, s ekként alperes mindennáp ellenőrizhette, hogy felperes a részére aznap szállított tejnek átvételét mennyiben ismerte el, felperes a szóban levő több tételnek megváltoztatása által jogtalan haszon szerzésére és az alperes megkárosítására irányuló, tehát a szerződő felek közt megkívántató hűséget és bizalmat sértő eljárást csak akkor követett volna el, ha tényleg több tejet kapott és vett volna át, mint amennyinek átvételét a könyvecskében elismerte. Ebből önként következik, hogy alperesnek a szerződéstől való egyoldalú időelőtti elállását jogosnak tekinteni csak akkor lehetne, ha alperes az imént kiemelt tény valóságát bizonyította volna, s hogy ennélfogva abból, hogy felperes nem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy az általa a könyvecskébe beirt tételek a valóságnak meg nem felelnek, jogilag nem lehet következtetést vonni arra, hogy felperes az eredeti bejegyzéseket jogtalan haszon elérése és alperes rosszhiszemű megkárosítása végett változtatta meg. Minthogy pedig a felebbezési bíróság nem állapította meg, hogy felperes azokban az esetekben, melyekben a könyvecskébe a szállitottként bevezetettnél kisebb tejmennyiséget jegyzett be, az általa bevezetett mennyiségnél tényleg több tejet kapott és vett át, és a felebbezési bíróság. ítéletében megállapított tényállásból az sem tűnik ki, hogy alperes ennek a ténynek megállapítását kérte volna. Alperes a szerződéstől időelőtt egyoldalúan elállani jogositva nem volt, s mivel jogos ok nélkül mégis elállott, a C. alatti szerződés helyes értelme szerint a szerződés megszegése esetére kötelezett kötbért a felperesnek megfizetni köteles.