Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. Alaptalan továbbá az alperesnek az a panasza is, hogy felperesnek a kitűzött dij bármely részéhez való igénye azért sem volna birói uton megállapítható, mert alperes részéről a dij kitűzése csak egyoldalú ajándékozási igéret volt, melynek megvalósítása,, úgyszintén az arra érdemesek kijelölése és köztük a dij kiosztása egyedül az ő elhatározásának volt fentartva. Alaptalan ez a panasz azért, mert a dij kitűző a létrehozandó cselekmény, s az arra kitűzött dij nyilvános közzététele időpontjától kezdve a díjjal mindazoknak adósává válik, akik közremüködésökkel a kívánt eredményt létrehozzák, s bár az osztály megejtése őt illeti, ennek fent is érintett feltétele az, hogy közte és az osztály megtételéig jelentkezett igénylők között, annak szem előtt tartása mellett, hogy ha a czélba vett eredményt többek közreműködése létesíti, a kitűzött dij őket közreműködésük arányában illeti, az osztály iránt egyetértő megállapodás létesüljön, mert ellenkező esetben az osztály megejtése bírói útra terelendő. A felebbezési bíróság azonban meg nem támadott tényként azt állapítván meg, hogy a póstatolvaj M. elfogatásáért kitűzött dijra igénylőkül nemcsak az abban részesített Sz. testvérek, hanem felperes is, sőt az 1904 Sp. IV. 860/9. sz. jegyzőkönyvhöz B. alatt csatolt melléklet szerint még mások is jelentkeztek, alperes a dijat a Sz. testvéreknek csak a többi igénylőkkel szemben tovább is fenmaradó felelőssége mellett adhatta ki. A felelősség és annak mérve azonban csak ugy volt volna megállapítható, ha az iránt, hogy M. elfogatásában tényleg kik és mely arányban vettek részt, a közreműködők, s ilyenekül a dijra igényt tartók mindannyian meghallgattatnak. Minthogy pedig a felperes közreműködő és a dijra igénylőkül jelentkezett társai mellőzésével csupán a dijkitüző alperest vonta perbe, igényjogosultsága s annak mérve ezúttal érdemi elintézést nem nyerhetett, ha tehát a felebbezési bíróság ennek ellenére döntött, jogszabályt sértett, miért is az alperes felülvizsgálati kérelmének a fenti értelemben helyt adni, s ennek folyományakép felperest keresetének egy részével történt elutasítása miatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett.