Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

LXII Tartalommntató. Lap 235. Ha az örökösödési illeték az elárverezett ingatlanok, mint hagyaték után vettetett ki, s a vagyonátruházást előidéző jogviszony még az árverés megtartása előtt jelentetett be kiszabás végett, ugy a kiszabott örökösödési illeték az árverési vételárból előnyös tételként elégítendő ki __, — - 322 276. A zálogjogi bekebelezéssel biztosított követelés ingónak tekintendő, amiért is erre az 1877: XX. tcz. 191. §. 2. pontja alapján a kielégítési végrehajtás elrendelése a közigazgatási hatóság s nem a kir. bíróság hatáskörébe tartozik ... ._. .__ _— — — — 236 126. Abból, hogy a végrehajtási törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, melynél fogva akár a zárlatot kérő, akár a zárlatot szenvedő az általuk javaslatba hozott zárgondnok tényeiért felelősséggel tartoznának, következik, hogy a zárlatot kérők abbeli nyilatkozata, hogy az általuk ajánlott zárgondnokért a felelősséget szükség esetében elvállalják, csupán a zárlatot szenvedők által a javaslatba hozott zárgondnok személyisége és vagyoni biztonsága ellen felhozott aggályoknak eloszlatása czéljából tették meg. A zárlatot kérők ezen nyilatkozata egyetemleges kötelezettségüket állapitja meg, de kötelezettségük nem terjed ki a zárgondnoki számadások észrevételezése körül felmerült költségekre, hanem csak a zárgondnoki hiányokra — — __. — — — — — 165 204. A zárgondnok jogköre nem terjed ki arra, hogy a hitelezők egyikének érdekében bármelyik más foglaltató hitelező ellen igénykeresettel felléphessen — — — —- — — 279 Birák felelőssége. 92. A perben eljáró biró valamely sérelmesnek vélt intézkedése s eljárása ellen csak az emelhet fegyelmi panaszt, aki az illető eljárásban fél gyanánt érdekelve volt. A polgári perben eljárt ügyvédnek nincs joga a perben történtek miatt feljelentést tenni, kivéve azt az esetet, ha az eljáró biró az ügyvéddel szemben sérelmes magatartást tanúsított volna — 1__ _~ _ 128 Ügyvédi rendtartás. 10. Ha a fél az ügyvédtől a megbízást visszavonta, ugy ennek joga nyilt ahhoz, hogy az 1874. évi XXXIV. tcz. 54. §-a értelmében dijainak és készpénzbeli kiadásainak a megtérítését az általa képviselt féltől követelhesse és nem kötelezhető arra, hogy a képviselet megszűntével a perben érdembe hozott dijainak és költségének megállapítása iránt az ítélet meghozataláig várakozzék, avagy díjjegyzékét peres uton érvényesítse. (Tábla.) — A költségek megállapítása tárgyában hozott másodfokú végzés ellen további felíolyamodásnak helye nincs. (Curia) „_ — —- 10