Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Tartalommuta tó. XXVII az mindkettőjüké közös legyen; ily megállapodás hiányában a másik házastárs csak a vételár felére nyer követelési jogot, s nincs jogosítva a vevő házastárs a megajándékozottak ellen fellépni (Erdélyi eset). ___ ___ — ... — — — — — — — 226 Törvényes származás megtámadása. 123. Az az általános jogszabály tehát, hogy a házasság tartama alatt született gyermekek családi állását közvetlenül és minden irányban érintő törvénytelenitési perek folyamatba tételére rendszerint csak a férinek van meg a kereseti jogosultsága s ez a különben személyhez kötött jog csak akkor száll át az örökösökre, ha a férj a per meginditásában bármi oknál fogva akadályozva volt: az örökösödési perekre nem alkalmazható: az örökösödés szabad érvényesítését nem akadályozhatja és igy nem zárja ki a férj örököseinek azt a jogát sem, hogy a házasság tartama a házassági kötelékben élő nőtől származott gyermek születésének törvényességét keresettel megtámadják annak a bebizonyítása végett, hogy az elhalt férj hagyatékában való törvényes örökösödési jog nem az örökhagyó házasságának tartama alatt annak nejétől született gyermeket, hanem végrendelet és törvényes leszármazó örökös hiányában őket illeti meg ___ .... -__ ... .... — 161 Örökbefogadás. 35. Az örökbefogadási szerződés jogérvényének megtámadása csak az örökbefogadó örökhagyó, mint egyik szerződő fél jogán történhetik, akkor, ha a megtámadás joga az örökhagyót is megillette volna, amiért is azon nőt, ki férje után öröklési jogáról lemondott, ezen jog nem illeti meg. — Hazai jogunk nem tartalmaz oly rendelkezést, amely szerint az egyik házastárs által czélbavett örökbefogadás érvényes létrejötte a másik házastárs beleegyezésétől volna függővé tehető... —- ... ... ... ___ ... ... ... ... 51 Szülői hatalom. 38. Maga az a körülmény, hogy az atya egy nővel ágyassági viszonyban él, a kiskorú leánygyermek erkölcsiségét nem veszélyezteti, mert ezen viszony a nép széles rétegében elterjedt mindennapi jelenség, s mert nem is állíttatott, hogy azon nő, akivel az atya ily viszonyban él, ezen ágyassági viszonyától eltekintve, egyéb erkölcsi fogyatkozásban szenvedne, vagy a kiskorú gyermeket erkölcstelenségre csábítaná. Sem ezen viszony, sem pedig az, hogy atya korcsmájában kéjnőket alkalmaz, egymagában nem szolgálhat okul az atyai hatalom megszüntetésére, annak igazolása hiányában, hogy a fajtalanságok és kéjelgések a kiskorú leánygyermek szemei előtt vagy erkölcsiségét másképpen veszélyeztető