Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

Döntvénytár. 227 Indokok: A felebbezési bíróság ítéletét az alperesek támadták meg a sommás eljárás 185. §-a és c, pontjai alapján felülvizsgá­lati kérelemmel, panaszaik azonban alaptalanok. Az a kérdés, hogy valamely dolog ingónak vagy ingatlannak, vagy tartozéknak tekintendő-e, jogkérdésre vonatkozik, amely a dolognak tényleges állapotából ítélendő meg. Tartozéknak tekintendő az a dolog, amely a födologgal olyan állandó kapcsolatba hozatik, hogy annak czéljaira szolgál. Ez értelemben a mezőgazdasági birtokon épített magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda alapzat­tal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai. A felebbezési bíróság tényállásként megállapította, hogy az ingó vagyon módjára lefoglalt magtárak és csűr, amely a felperes követelésének jelzálogául szolgált, és azt az ingatlant a felperes bírói árverésen megvette, az árverésre pedig kimondotta, hogy az jogerejü. Ilyen tényállás mellett nem sértett a felebbezési bíróság jog­szabályt, amikor az ingók módjára lefoglalt magtárakat és csűrt, amelyek legalább 20 év óta állandóan és folyton az illető gazda­ság czéljaira szolgáltak, a felperes által birói árverésen megvett ingatlan tartozékának minősítette, s ez alapon a foglalás alól fel­mentette. Nem változtat ezen a jogi álláson az, hogy a szóban forgó magtáraknak és csűrnek ingók módjára lefoglalása ellen az ingat­lan volt tulajdonosa és a felperes mint a foglaláskor már jelzálo­gos hitelező jogorvoslattal nem élt, mert a foglalás elleni jogor­voslatnak czélja csak a foglalási eljárás szabályos vagy szabályta­lan voltának eldöntése volna, és az e czélu jogorvoslat elmulasz­tása az igénykeresetnek útját nem állja. De nem változtat a fenti jogi álláson az sem, hogy az 1881 : LX. -tcz. 149. §-a csak azokat a tartozékokat jelöli meg a kikiáltási áron elárverezetteknek, amelyek az ingatlantól állaguk sérelme, vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nemválaszthatók, mert nincs megállapítva arra nézve a tényállás, hogy az A. alatti zálogolási jegyzőkönyv tartalma szerint talpra épített, fa oldalú, zsindelylyel fedett magtárak és csűr állaguk sérelme vagy neve­zetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól elválaszthatók volnának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom