Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam III. kötet (Budapest, 1906)

48 Döntvénytár. vényes felmondási időre járó illetményeit, mint az az alkalmazott, akit határozatlan időre fogadnak fel és törvényes ok nélkül a felmondás mellőzésével azonnal elbocsátanak ; követelheti akkor is, ha kikötött szolgálati időnek a törvényes felmondási időt meghaladó részére külön igényt is támasztott. Ennélfogva tekintve, hogy felperes felebbezésében megtámadta az elsőbiróságnak azt a döntését, hogy a valódinak megállapított összeget egészében, tehát a fent emiitett 440 K 80 f.-t is csak az elbocsátás által szenvedett kár czimén követelheti, a kir. tábla felperes követelésének 440 K 80 f. tőke és kamata iránti részét az első osztályba sorozandónak itélte s e részben az elsőbiróság ítéletét megváltoztatta. A felperesi követelés többi részének osztályozására nézve az elsőbiróság Ítéletét helyben kellett hagyni, mert a követelésnek ez a része az elsőbiróság helyes megállapítása szerint tisztán kártérítési követelés. (1702/1904.) A kir. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhozott indokokból helybenhagyatik. = A szolgálatból való elbocsátás, amikor a felmondási időre járó fizetés esedékessé vált, a csőd megnyitását megelőző egy éven tul volt. A felmondási időre kért fizetés tekintetében ezen idő két részre osztatott, és pedig arra, amely kívül esett az egy éven és arra, amely beléesett. A fizetésnek az utóbbi időre eső része az I. osztályba soroztatott. Dtár III. f. XXVI. 25. 33A férjnek az a ténye, mely szerint a kórházi és fuvarköltség kifizetését megtagadta, nem tekinthető olyan sérelmesnek, hogy emiatt a nőnek jogos oka volt volna a házastársi együttélés megszakítására, s így a nő nem követelhet ideiglenes nőtartási dijat. (Kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság 1905 június 3. I. G. 17/1905. sz. a.)