Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

j. uftalommutatö. L1X 48. A megbizó az ügyvédnek a követelés behajtása esetén ennek 25%-át kötelezte tiszteletdíjként, s arra is kötelezte magát, ha a per tárgyát engedményezné, ugy a tiszteletdíj azonnal esedékes. Az ügyvéd a követelés egy részét behajtotta, mig a be nem hajtott részt a fél az ügyvéd igényeinek kijátszására, egy ügyvédjelöltre engedményezte. Megállapittatott az ügyvédjelölt felelőssége, habár ő ítéleten alapuló követelést szerzett meg, s habár vele az ügyvéddel létrejött megállapodás nem is közöltetett, mert neki tudnia kellett, hogy az ügyvéd járandósága nemcsak a biróság által megítélt ügyvédi dij- és kiadásokból, hanem peren kivül felmerült és bíróilag meg nem állapított munkadíjból és kiadásból is áll, sőt tudnia kellett, hogy az ügyvédi jutalomdíj szabad egyezkedés tárgya s ily esetben a megegyezés az irányadó, és mégis az engedményezett pertárgy iránti perben és a végrehajtásnál eljárt ügyvédnél nem igyekezett semmi felvilágosítást nyerni az iránt, hogy ennek az engedményezett pertárgy körül milyen igényei állanak fen. ... — — — ... — — ... — — 72 105. Az 1874: XXXIV. tcz. 57. §-nak rendelkezése nem értelmezhető olykép, hogy az ügyvéd a perbeli képviselet megszűnte után sincs jogosítva az ügy vagy per tárgyát engedmény utján magához váltani.. ... — — ... — — — — — — — 156 163. Az ügyvédi rendtartás azon intézkedése, hogy az ügyvéd a per tárgyát magához nem válthatja, nem általános, hanem az ügyvéd és megbízója közt íenforgó jogviszonyra való tekintettel csupán az utóbbi érdekeinek megóvása czéljából olyan viszonylagos semmiségi okot állit fel, amelyre kizárólag csak az ügyvéddel szerződésre lépő fél, nem pedig az adós is, hivatkozhatik sikeresen és ezen magához váltásnak csak az a jogi következménye, hogy ügyvéd ellen mindazok a kifogások érvényesíthetők, amelyeket az adós eredeti hitelezője ellen érvényesíteni jogosított volt.. — 241 Birák összeférhetlensége. 1. Valamely szabadalomra érdemes találmány a feltalálóra nézve semmi által sem tiltott módon szerzett tulajdont állapit meg, és a dolog természeténél fogva az ekként szerzett tulajdont értékesítése teljesen elzárva senki előtt sem lehet, amiból folyólag nem forog fen az 1869. évi IV. tcz. 8. §. e) pontjában meghatározott összeférhetetlenség, ha egy bíró tálálmányának kihasználására valakivel társul, amennyiben ehhez a vállalathoz találmányán kivül cselekvőleg hozzá nem járul. ___ ... ... ... — ... ___