Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

XXXIV Tartalom mutató. a biróság arról győződnék meg, hogy a czégjegyzékbe beveze­tett felszámolásnak többé tárgya nincs, a bíróság a bejegyzett felszámolásnak a czégjegyzékből törlése és a kereskedelmi tör­vény 207. §-a értelmében az üzleti könyveknek megőrzése iránt törvényes felügyeleti jogánál fogva hivatalból is tartozik intézkedni 284 Szövetkezet. 41. A tisztán és kizárólag anyagi, gazdasági érdekek jogrendjét sza­bályozó kereskedelmi törvénynek szelleme egyáltalában kizárja, hogy kereskedelmi társaságok nemzetiségi alapon keletkezhesse­nek és folytathassák működésüket. — A szövetkezet czégbejegy­zésének a «Központi Értesitő»-ben leendő közzététele előtt a szö­vetkezet jogilag nem létezőnek tekintendő, ^ igy a czégbiztos elő­terjesztése folytán annak feloszlatása ki nem mondható, hanem a czég bejegyzése tagadandó meg. (Tábla)— — — — — — 57 159. Arra nézve, aki a szövetkezet bejegyzése előtt bejelenti, hogy abból kilép, az alapszabályok az az intézkedése, mely szerint a szövetkezet tagja csak az üzleti év végével léphet ki, nem köte­lező, mert belépési nyilatkozata kilépésének a czégbejegyzés előtt történt bejelentésével hatályát vesztette -__ —- — — --- 235 Kereskedelmi ügyletek. 151. A jótállási ügylet akkor sem vonható a kereskedelmi törvény 258. §. 1. és pontja és 259. §. 1., 3., 6. és 7. pontjainak vala­melyike alá, ha a kezesség az egyenes adósoknak kereskedelmi ügyletből eredő tartozásáért vállaltatik el, vagy ha maga a kezesség kereskedelmi ügyletnek tekintetik is, amiért is a kezessel szemben a tőzsdebiróság még akkor sem bír illetékességgel, ha az ennek kifejezetten alá is vetette magát. __ --- ___ — — — -... 222 21$. Minthogy a kereskedelmi jog értelmében vett alkalmi egyesülésről csak akkor lehet szó, ha az egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetéből létesült, nem tekinthető ilyennek az az egyesülés, amelynek czélja volt, hogy az abban részesek Munkácsy Mihály­nak «Ecce Homo» czimü eredeti festményét megvásárolják, az ezredéves kiállítás alkalmával, esetleg később is közszemlére ki­állítsák, a föld nagyobb kulturállamaiban körülutaztassák s majdan a körülutaztatás befejezése után eladás utján értékesítsék, mert ezen ügylet nem képez kereskedelmi ügyletet. U. i. valamely ingó dolognak megvétele, vagy egyébkénti megszerzése tárgyilagos kereskedelmi ügyletnek a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. p. rendelkezése alapján csakis akkor tekinthető, ha a vétel megkötése • idején fenforgó tovább eladási szándék princzipiális jellegű volt és abban az esetben, ha a vételre a vevőt több egymásután realizálandó szándék vezette, az ügylet jogi természetének meg­ítélésénél mindenesetre az időrendben első sorban megvalósításra

Next

/
Oldalképek
Tartalom