Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam II. kötet (Budapest, 1905)

Tártain m m u ta tő. XXXI is volt hatalmazva, mégis a vevőnek azon ténye, hogy az ügynökkel akként állapodott meg, hogy az áru vételárát váltóval fedezi, az eladóra ennek hozzájárulása nélkül nem hatályos, mert a vevő a neki küldött számlában az árunak készpénzzel való fizetésére hivatott fel, az előbbi számlák is készpénzfizetéssel egyenlittettek ki; s mert az ügynök a váltó leszámítolása utján felvett értéket az eladónak nem küldte meg, a vevő a vételár megfizetésében elmarasztaltatott ... ... — ... ... ... .-- 334 Segédszemélyzet. 183. A fölmondás nélküli elbocsátásnak olyan okával, amely az elbocsátás idejében még fön sem állott és igy érvényesíthető sem volt, védekezni nem lehet. — A volt főnök azokkal, akik hozzá kérdést intéztek, közölte, hogy a nála alkalmazva volt tisztviselő szorgalmas stb., de megjegyezte, hogy bizalmi állásra nem alkalmas és üzleti titkokat nem szabad reá bizni; minthogy a főnök jogosan tekinthette volt alkalmazottját olyannak, aki a köteles titoktartást megszegte, csak a kereskedelmi forgalomban feltétlen szükséges őszinteséggel járt el és igy ebből ellene kártéritési alapot megállapítani nem lehet ... — — ... — ... ... __. 270 Kereskedelmi társaság. 215. Minthogy a kereskedelmi jog értelmében vett alkalmi egyesülésről csak akkor lehet szó, ha az egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetéből létesült, nem tekinthető ilyennek az az egyesülés, amelynek czélja volt, hogy az abban részesek Munkácsy Mihálynak «Ecce Horao» czimü eredeti festményét megvásárolják, az ezredéves kiállítás alkalmával, esetleg később is közszemlére kiállítsák, a föld nagyobb kulturállamaiban körülutaztassák s majdan a körülutaztatás befejezése után eladás utján értékesítsék, mert ezen ügylet nem képez kereskedelmi ügyletet. U. i. valamely ingó dolognak megvétele, vagy egyébkénti megszerzése tárgyilagos kereskedelmi ügyletnek a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1. pontja rendelkezése alapján csakis akkor tekinthető, ha a vétel megkötése idején fenforgó tovább eladási szándék princzipiális jellegű volt és abban az esetben, ha a vételre a vevőt több egymásután realizálandó szándék vezette, az ügylet jogi természetének megítélésénél mindenesetre az időrendben első sorban megvalósításra kitűzött szándék, nem pedig a távolabbi és mellékjellegü szándék irányadó, a jelen esetben pedig a princzipiális szándék a kiállítások utján elérhető hasznosításra irányult és a megvett képnek továbbadása csak mint mellékszándék és mint a közösség megszüntetésének a véglebonyolitás és vagyonfelosztás érdekében követendő módja nyert megállapítást. — Az ezen egyesülési viszonyból eredő keresetek nem tartoznak a kereskedelmi bíróság hatáskörébe. .__ 317