Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 25 át a felperes jogelődjének szállodájában anyjukkal együtt lakással és élelmezéssel elláttattak, aminek ellenértéke a jelen Ítélet rendelkező részében kitett marasztalási tőkeösszeget teszi ki. Minthogy ezek a szolgáltatások a mindennapi életszükségletekhez tartoznak, és igy ezekért az azokban részesült akkori kiskorú első-, másod- és negyedrendű alperesek kiskorúságuk mellett is saját vagyonukkal felelősek, ennélfogva ezeket az alpereseket a felebbezési bíróság Ítéletének e részben megváltoztatásával a kereseti tőke és ennek késedelmi kamatja megfizetésére kötelezni kellett. Felperesnek az a panasza azonban, hogy a marasztalt alperesek fizetési kötelezettségének egyetemlegessége mellőztetett, alaptalan és e részben a felülvizsgálati kérelem elutasítandó volt, mert a marasztalt alpereseknek lakással és élelemmel ellátása az ellenérték megtérítésére vonatkozó kötelezettségre nézve egyetemlegességet jogilag nem szült. = Arra nézve, hogy a kiskorúak az életfentartási szükségleteik megtérítésére kötelezvék, lásd Dtár r. f. XIV. k. 180.. u. f. XXI. k. 196., u. f. XVII. k. 93. sz. a. határozatokat. 13. Jogszabályt képez az, hogy ha a végrendelkezésnek alapját és indokát az örökhagyónak valamely feltevése képezi, a végrendelkezés annak következtében, hogy a feltevés téves volt; vagy hogy a feltevésnek — a viszonyok változtával — éppen ellenkezője állott be, hatályát veszti, amiért is a gyermekek javára érvénytelennek mondatott ki az a végrendelet, amelyet az elhunyt nősülése előtt hosszú idővel (18 évvel) alkotott. (Curia 1904 deczember 20. 9287/904. sz. a.) A győri kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja, s a viszonkeresetnek helyt ád, az E. I. által 1881 október 3-án alkotott írásbeli magánvég-