Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. 2 I Indokok: Abban a jogviszonyban, mely az sz—i 217. számú telekkönyvben bekeblezett szölőfelujitási kölcsön tárgyában a peres felek közt keletkezett, a felperes által az alperes és a kir. kincstár ellen indított perben itélt dolog erejével az nyert eldöntést, hogy a tőle közigazgatási uton behajtott ezen kölcsönnek tartozatlan fizetés czimén való visszakövetelése, továbbá annak a kártérítési igénynek az érvényesítése, amelyet abból származtat, hogy a jelen perbeli alperest és az előző perbeli társát ezen kölcsön megszavazása, folyóvá tétele s birtokelődjétől I.-től való behajtása körül nagymérvű gondatlanság és kötelességszegés terheli, nem birói, hanem közigazgatási útra tartozik. A jelen perben részben a B. és C. alatti okiratokkal kapcsolatos tényekkel kibővített, de egyébként azonos tényállás mellett azonban a felperes nem a jelzett jogalapon igényli a kereseti összeget, hanem, mivel az alperes a B. és C. alatt kötelező ígérettel szemben nem L-né magánvagyonából, nem is a kölcsönnel terhelt ingatlanból, de ezen szerinte kötelező ígéret ellenére a kölcsönt személyes tartozásaként mutatva ki, azt egészben tőle hajtotta be, az alperesnek ebben megjelölt, a kötelező igéret megszegéséből származtatott és ezért jogtalannak vitatott eljárására alapított jogon. Az, hogy az alperes vitatott ígérete az érvényesített jogot megalapitja-e, a per érdemében nyerhet csak eldöntést, a per jelen állásában a felvetett hatásköri kérdés szempontjából csak az tehető vizsgálat tárgyává, hogy ez a minden kétséget kizáróan magánjogi igény a kérdéses kölcsönnek különleges jogi természete mellett ki van-e véve a birói hatáskörből. Eltekintve attól, hogy a szölőfelujitási kölcsönt szabályozó törvény intézkedéseivel megállapított kivételes hatáskör, mint ilyen, csak szorosan értelmezhető, még az a körülmény, hogy a jog oly tényekből van merítve, amelyek végső sorban ily kölcsönből indulnak ki ; ezt a kivételes hatáskört meg nem alapithatja, annál kevésbé, mert ha a kártérítési igény alapjául szolgáló tényekben rejlő jog érvényesítésénél elő- és mellékkérdésekként oly kérdések vizsgálata is szükségessé válik, a melyek rendszerint más hatáskörbe utalvák, azoknak ily kérdésekkénti eldöntése a birói hatáskörből kivonva nincs, igy az érvényesített és kizáróan magánjogi igény birói uton való érvényesithetését a kérdéses köl-