Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Döntvénytár. ződésben kitett, de a felek akaratának meg nem felelő módon szövegezve, továbbá hogy a szerződő felek között a szerződés megkötése után sem volt vitás, hogy eme területen a favágás a haszonbérlőt nem illeti ; végül, hogy felperes jogelődjének nem is volt szándoka ily jogot felperesre ruházni. Ennek a tényállásnak alapul vétele mellett az anyagi jogszabályoknak megfelel a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felperest kártérítési keresetével alperessel szemben elutasította; mert a szerződést a felek egyértelmű szerződési akarata képezi, az pedig, hogy az okirat nem tartalmazza a feleknek kifejezésre jutott szerződési akaratát, a közokirattal szemben is bizonyítható, már pedig a felebbezési bíróság ítélete tényállásában megállapította, hogy a szerződést létesítő felek szerződési akarata az volt, hogy a p—i erdő fája a szerződés hatálya alul kivétessék. A C. alatti kifejezett tartalma szerint pedig felperes jogelődje, akitől felperes a szerződésre alapított jogait származtatja, alperestől csak arra nyert felhatalmazást, hogy az A. alattin alapuló jogait és kötelezettségét felperesre átruházhassa, alperes az átruházás hatályát attól tevén függővé, ha az reá és a birtokra nézve hátrányos nem lenne, egyúttal kijelentvén, hogy a további átruházást felperesre a következő hónapban közjegyző előtt fogja eszközölni ; miből nyilvánvaló, hogy alperes a C. alattival felperes jogelődjét föl nem hatalmazta, hogy felperesre több jogot ruházhasson át, mint amilyennel az A. alatti szerződés alapján ő birt. Minthogy pedig felperes a felebbezési bíróság Ítéletének tartalma és a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv szerint föl sem hozta és megállapittatni nem kérte, hogy alperes részéről a C. alattiban kilátásba helyezett további átruházás megtörtént, avagy hogy alperes felperessel szemben közvetlenül terhesebb kötelezettséget vállalt volna, mint amilyenre jogelődjével szemben volt kötelezve, ehhez képest felperes követelése alperes ellen jogszerű alappal még akkor sem bir, ha és amennyiben a jogelődjével kötött ügylet megkötésénél, annak tényei által, az A. alatti szerződés 12. pontjában foglalt jogok mérvére nézve tévedésbe ejtetett vagy megtévesztetett.