Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

LVI 1artalommutató. Lap veendő számításba, a végrehajtásilag bekebelezett költség összegeknek számításba vételét és ennek alapján sorozását egyáltalában ki nem zárja .- .__ — -_- --- --- — --- —- —- — — I2& 121. Ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében, midőn az ingatlan a függő termés beszedésének vagy a bérösszeg esedékességének napjától számított egy év alatt el nem árvereztetik, és több oly hitelező van, aki a haszonélvezetre zálog- vagy végrehajtási zálogjogot szerzett; a zárlati kezelés utján bevett és birói letétbe helyezett jövedelem felosztása az 1881 : LX. tcz. 210. ^-ának második bekezdése értelmében eszközlendő (A kir. Curia 76. sz. polgári teljes ülési döntvénye) — ._. ... ___ — 145 2Si. A püspökségi javadalomra elrendelt zárlatnak a hivatalos lapban történt közzététele után a főpap (püspök) ingóságaira, a javadalmi törzsvagyon és az ingyen visszamaradó felszerelvény s egyéb értékek elkülönítéséig, valamint a javadalmi értékek kiegészítéséig, a főpap magánhitelezői részéről végrehajtás nem vezethető 338 Ügyvédi rendtartás. 127. Az ügyvéd a per vitelére a követelés harmadrészének engedményezése fejében vállalkozott akkép, hogy az összes kiadásokat sajátjából fizeti, ügyfelétől tehát díjazást és költséget nem igényel. A per elvállalásának az volt az alapja, hogy a követelés teljesen alapos, és hogy azok a tények, amelyeket alperes a követelés érvényesithetésének bizonyítékául informácziójában felsorolt, igazak és valódiak. Minthogy pedig éppen az ellenkező derült ki. hogy a fél az ügyvédet a követelés alapjául szolgáló tények és bizonyítékokra megtévesztette s olyanokat állított, amelyek a valóságnak meg nem felelnek: megállapittatott a munkadij és költségek követeléséhez való jog, habár az ügyvéd a per folyamán a képviseletet megtagadta és a fél ennek folytán a pert letette ... 154 239. Az ügyvéd a részére megítélt perköltséget még akkor sem követelheti az Ítéletnek jogerőre emelkedése előrt, ha a megbízási viszony közte és megbízottja közt megszűnt, mert követelésének létezése és mennyisége függ a jogerős birói megállapítástól — ... ... 321 1X7. Az 1874. XXXIV. tcz. 54. §-a értelmében az ügyvédi jutalomdíj és idővesztés tekintetében létrejött előleges egyezkedés érvényességéhez okirat szükséges. Ez a törvényes intézkedés mind a két fél, t. i, ügyvéd és megbízó érdekeinek megóvására szolgál, miért is nemcsak akkor szükséges okirat az ily előleges egyezkedés érvényességéhez, ha az ügyvéd a maga részére bizonyos jutalomdijat kiköt, hanem akkor is, ha az ügyvéd az őt különben megillető jutalomdijról, vagy időveszteségeinek megtérítéséről lemond vagy azt csak bizonyos feltételek bekövetkezte esetén igényelheti .— —- --- — — — — — — _._ 238 293. Az ügyvédi jogkörön kívül eső közbenjárásért az ügyvédnek köte-