Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Negyedik folyam I. kötet (Budapest, 1905)

Ta r tahin m u ta tó XXXIII kesithetök legyenek, ilyeneknek pedig a község nevére vinculált papírok — melyeknek tulajdonjoga puszta átadással meg sem sze­rezhető — nem tekinthetők; s felperes ezeket elfogadni nem is köteles, s a végrehajtáshoz való joga megnyílt- — -- -•- 6 211. Az egyszeri húzásra érvényes sorsjegyeknek a vevő részére való elküldése esetében a sorsjegy vételára nem továbbra, csupán a húzás időpontjáig tekinthető hitelezettnek nemcsak akkor, ha az ügylet az elárusítók és a sorsjegyet nem továbbadás czéljából vá­sárlók közt, hanem akkor is, ha a sorsjegyekre vonatkozó ügylet a főelárusicó és a sorsjegyet továbbadás czéljából vásárlók közt köttetik, hanem akkor is, ha a sorsjegyekre vonat-kozó ügylet a föelárusitó és a sorsjegyet továbbadás czéljából vásárló elárusitók közt létesült. — Valamely szerződésben előforduló kitételnek külö­nleges szakismeretet nem igénylő értelmezése a bíróság s nem a szakértők feladata. (Budapesti kir. tábfa) _ ... .„ ___ 275 87. A váltótörvénynek az elévülésre vonatkozó határozatai kifejezet­ten csak a kereskedelmi utalványokra nyernek alkalmazást, nem pedig a kötelező-jegyekre is ; ezekre a rendes elévülés szabályai alkalmazandók. — Az érték le nem olvasására alapitott kifogás nem vehető figyelembe, ha a kötelező-jegy érvényessége nem volt ellenérték adásától függővé téve _._ ... ... ___ 104 Zálog és megtartási jog. fc8. A kereskedelmi törvény 305. §-ának 2. bekezdése értelmében a kézi zálog előleges eladásának elrendelése az adós meghallgatása nélkül a hitelező veszélyére és költségére történik és erről a har­madik bekezdés értelmében nem a bíróság, hanem a hitelező ér­tesiti az adóst. Ebből következik, hogy az, aki ellen mint állítóla­gos zálogos adós ellen az előleges eladás elrendeltetett, sem a végzés kézbesítését nem kívánhatja, sem pedig előterjesztéssel vagy felfolyamodással nem élhet a végzés ellen, hanem ha az előleges eladást kérő hitelező eljárása sérelmes volt, ebből eredő jogait csak perrel érvéuyesitheti a hitelező ellen, akinek költsé­gére és veszélyére a biróság az eladást elrendelte.-. .__ ... ___ 93 89. A kereskedelmi törvény 309, §-ában szabályozott megtartási jog idegen dolgokra egyáltalán, tehát arra való tekintet nélkül, vajon a hitelező az elzálogositott tárgyaknak idegen voltát ismerte-e? következőleg tekintet nélkül arra is, hogy a hitelező jó vagy rossz­hiszemű volt-e? nem gyakorolható —- ... ... ... ... ... 109 283. Ha a hitelező követelése erejéig a birtokában levő dolgokra az adóssal szemben megtartási jogot gyakorolt, s ezen jog érvénye­sítése iránt keresetet is indított, ugy ezzel egyidőben, de ettől függetlenül más keresettel, más biróság előtt követelésének meg­fizetése iránt pert nem indíthat, hanem csupán az a joga marad, hogy amennyiben követelése a megtartási jog tárgyának értéke­Döntvénytár. IV. íolyam I. k. C

Next

/
Oldalképek
Tartalom